A digitális transzformáció a képzés-fejlesztés területét sem kerülhette el, mégha a magyar piacon a digitalizáció egyelőre kisebb arányú is, mint a nyugati világban. Tény azonban, hogy jelenleg rengeteg cég kísérletezik online képzési formák bevezetésével mind soft, mind hard kompetenciák fejlesztése kapcsán. A tapasztalatok nem egyértelműen pozitívak, az eredmények, a hatékonyság messze elmarad a várakozásoktól. Az okok széles skálán mozognak. Erről a témáról kérdeztük Kálmán-Groh Alexandrát az Avis Budget Group BSC Kft. képzés-fejlesztési vezetőjét, aki az április 10-én tartandó “Vállalati képzés-fejlesztés a digitális korban” elnevezésű konferencián blended learning tapasztalatairól mesél majd a résztvevőknek.

Napjaink szervezetei jellemzően folyamatosan a turbulens piaci környezet által generált új kihívásokkal küzdenek. Itt a siker egyik kulcsa a környezet változásainak érzékelése, és az időben arra adott megfelelő válasz kidolgozása. Ebben a folyamatban kulcs szerepe van a szervezeti tanulásnak, amihez ideális esetben a vállalati képzés-fejlesztés adja a hajtóerőt. Tapasztalataink szerint azonban a vállalati képzés-fejlesztés paradox módon sok esetben inkább egyfajta szent tehénként a változásnak ellenálló terület, ahol a transzformáció, a szemléletváltás csak lassan, nehézkesen indul meg. Az április 10-én megrendezésre kerülő “Vállalati képzés-fejlesztés a digitális korban” elnevezésű konferencia összes előadója a terület fejlesztésének egy-egy elemét járja majd körbe.

Az alapokban remekül, az irodai programokban gyengébben teljesítenek a magyar ECDL-vizsgázók - ez derült ki a programot koordináló Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) tavalyi vizsgaeredmények alapján készített beszámolójából.

Négy trend kerül előtérbe, amelyre mindenképpen érdemes odafigyelnünk ebben az évben - hívja a fel a figyelmet az e-learnin.co.hu.

Jövő hét keddtől jelentkezhetnek az iskolarendszerű egészségügyi szakképzést nyújtó középfokú intézmények nappali tagozatos tanulói az ápolói ösztöndíjra, amelynek összege havi negyvenezer forint - közölte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ az MTI-vel.

Az idén ötödik éve futó HiperSuli digitális oktatási program mostantól az Emberi Erőforrások Minisztériuma által akkreditált tanárképzés formájában érhető el minden pedagógus számára.

Évente 140 ezer diákot érint és 90 milliárd forintba kerülhet a 9. és a 11. évfolyamra járó tanulók kétszer kéthetes külföldi nyelvi kurzusa, a kétszer kéthetes, nyelvi környezetben tanulás reális lehetőséget biztosít a diákoknak arra, hogy használható nyelvtudásra tegyenek szert - írja az MTI.

Regionális képzőközpontokra van szükség az építőipari szakmáknál a gyakorlati oktatás eredményességének növelése érdekében, ez az új típusú intézmény tanműhelyi képzést biztosítana a szakképzés mindhárom évfolyamában és úgy kellene kialakítani, hogy több szakiskola (szakközépiskola és szakgimnázium) tanulóinak gyakorlati oktatását tudja ellátni - közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).

Több ezer egykori hallgató diplomájának megszerzéséhez járult hozzá a tavaly decemberben zárult diplomamentő program, novemberben pedig újabb nyelvi képzések indultak azok számára, akik államvizsgájukat már teljesítették, de nem rendelkeznek a diploma átvételéhez szükséges nyelvvizsgával - írja a Magyar Időkre hivatkozva az MTI.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a 30-34 évesek 32 százaléka fejezi be felsőfokú tanulmányait, ezzel Európában a negyedik legrosszabb helyen állunk - írja sajtóközleményében a DK.