A hatékony szervezeti munka csak tágabb térben értelmezhető, egy olyan térben, amely felöleli a magánélet nyugalmát, a feltöltődést, az otthoni tanulás és nevelés kérdéseit is. A Vezetői Klíma Café a vállalatokban és a magánéletben uralkodó klíma és a globális trendek kapcsolatát értelmezi.

A vezetők szerint a HR-es, a személyzetisek szerint pedig a menedzsment a felelős a munka és a magánélet egyensúlyáért, vagy éppen annak hiányáért, derül ki a lapunknak eljuttatott kutatásból.

Alig akad olyan főnök, aki ne olvasott volna vezetői ismeretekről szóló könyvet, vagy ne vett volna részt valamilyen továbbképzésen, HR-konferencián. Miért követik el akkor a vezetők mégis ugyanazokat a vezetési hibákat? Miért nehéz változni, változtatni? Erről kérdeztük Szirmay Ágnes szakpszichológust.

Azok a vállalatok tudják elhalászni a legtehetségesebb fiatalokat, amelyek folyamatosan jelen vannak a felsőoktatásban, megszólítják őket és vonzó munkakörülményeket kínálnak. Ebben úgy tűnik 2009-ben az Audi a legsikeresebb, mert a műszaki és a közgazdász hallgatók körében is a legvonzóbb munkaadó lett.

Hazudik, aki azt mondja, nem internetezik munkaidőben, azonban könnyű a ló túlsó oldalára átesni. Nem véletlen, hogy a munkaadók megfigyelő rendszereket vezetnek be a dolgozók ellenőrzésére. A pszichológus szerint azonban a lényeg a szakszerű kiválasztás és a teljesítménycentrikus munkakultúra.

A bizonytalan üzleti környezetben, ahol a versenytársak lépései kiszámíthatatlanok a cégek számára, csupán egyetlen, általuk befolyásolható dolog maradt a versenyképesség megtartására: ütőképes és erős kohézióval, belső összetartó erővel rendelkező csapatot építeni és működtetni.

A BKV-s szakszervezetek idei hatnapos sztrájkja volt eddig a leghosszabb munkabeszüntetés a vállalat történetében. Nemes Gábort, a sztrájkolók szóvivőjét arról kérdeztük, hogyan értékeli a sztrájkot, a szakszervezetek szerepét és milyen jövőbeli lehetőségeket lát az érdekérvényesítésben.

Közgazdászok, pszichológusok, üzleti elemzők kutatásait szőttük össze, hogy rávilágítsunk arra a nyolc lényeges kérdésre, melyek segítségével megválaszolhatóvá válik, hogy mely döntéseket hozzuk meg egy cég szervezeti, stratégiai átalakításának végrehajtásához.

A szalutogén vállalkozásvezetés a vezetés humánus hozzáállását jelenti a munkatársokhoz, de kézzelfogható gazdasági következményekkel is jár. A szalutogén módszer egészséges, azaz teljességes vállalkozásvezetést jelent és eredménye, hogy a dolgozók ismerik, megértik a vállalat céljait és hajlandóak is tenni értük.

Egyre több, az Egyesült Államokban dolgozó külföldi születésű szakember dönt úgy, hogy otthon vagy egy másik országban folytatja karrierjét a sötét munkaerő-piaci kilátások miatt. Sok vállalkozás pedig éppen ezeket az expatokat igyekszik megnyerni, akik könnyen tudnak alkalmazkodni a különböző kultúrákhoz.

A tavaly év végi válságpánik után, úgy tűnik, idén kissé nyugodtabb légkörben zajlanak a vállalati ünnepségek decemberben, bár a tekintetben, ki hogyan ünnepel, nincs egységes recept. Idén az ünneplésre a legtöbb vállalat igyekszik pénzt, vagy egy kis időt szánni, így búcsúztatva az elmúlt év nehézségeit és sikereit.

Ha valahol nem működik jól a változásmenedzsment, annak leginkább a hiányos vállalati kultúra az oka. Azoknál a vállalatoknál például, ahol az innováció vagy megújulás nincs jelen, nehezebb "eladni" bármilyen változást, még akkor is, ha az az egyetlen út a túlélésre - véli Solti Előd bejegyzett vezetési tanácsadó.

A cégen belüli kommunikáció útja sokszor kibogozhatatlan, de létfontosságú. Hazánkban is vannak vállalkozások, amelyek olyan módszertant alkalmaznak, amely alkalmas az informális működéseket felderíteni úgy, hogy nevesítik a kulcsembereket akár cég-, akár szervezeti egység szinten. Ha pedig megvan az a személy, akinél a céges tudás nagyobbik fele összpontosul, már csak arra kell vigyázni, nehogy átigazoljon a konkurenciához. Az eszközt kidolgozó és alkalmazó Gordio Tanácsadó Csoport Kft. ügyvezetőjével, Sági Györggyel beszélgettünk.