A vezetőknek és a szervezeti tanácsadóknak újra kell definiálniuk a vezetés helyét és hatását a szervezeti kultúrára és klímára vonatkozóan. Érett, stratégiai felelősségű vezetőkre van szükség, ami nem megy változások nélkül. A változás azonban nem szükségszerűen jár együtt szélsőséges megsemmisítésekkel.

Hazánkban még nem dőlt el, hogy a vállalati PR egyik eleme, vagy társadalmi kötelezettség-e a CSR. A nemzetközi nagyvállalatok már letették a voksot egy-egy, általuk jelentősnek tartott társadalmi jelenség támogatása mellett, de a kis- és középvállalkozások még nem indultak el ebbe az irányba.

Még mindig gondot okoz a vállalatoknak a tehetségek megtartása, a fluktuáció kezelése. Az önként távozás azonban megelőzhető, mindössze fel kell ismerni a jeleket. A felmondást tervezgető alkalmazott ugyanis látványosan "szenved", elégedetlenkedik, nincs jelen lelkileg, teljesítménye, érdeklődése pedig csökken.

A hatékony szervezeti munka csak tágabb térben értelmezhető, egy olyan térben, amely felöleli a magánélet nyugalmát, a feltöltődést, az otthoni tanulás és nevelés kérdéseit is. A Vezetői Klíma Café a vállalatokban és a magánéletben uralkodó klíma és a globális trendek kapcsolatát értelmezi.

A vezetők szerint a HR-es, a személyzetisek szerint pedig a menedzsment a felelős a munka és a magánélet egyensúlyáért, vagy éppen annak hiányáért, derül ki a lapunknak eljuttatott kutatásból.

Alig akad olyan főnök, aki ne olvasott volna vezetői ismeretekről szóló könyvet, vagy ne vett volna részt valamilyen továbbképzésen, HR-konferencián. Miért követik el akkor a vezetők mégis ugyanazokat a vezetési hibákat? Miért nehéz változni, változtatni? Erről kérdeztük Szirmay Ágnes szakpszichológust.

Azok a vállalatok tudják elhalászni a legtehetségesebb fiatalokat, amelyek folyamatosan jelen vannak a felsőoktatásban, megszólítják őket és vonzó munkakörülményeket kínálnak. Ebben úgy tűnik 2009-ben az Audi a legsikeresebb, mert a műszaki és a közgazdász hallgatók körében is a legvonzóbb munkaadó lett.

Hazudik, aki azt mondja, nem internetezik munkaidőben, azonban könnyű a ló túlsó oldalára átesni. Nem véletlen, hogy a munkaadók megfigyelő rendszereket vezetnek be a dolgozók ellenőrzésére. A pszichológus szerint azonban a lényeg a szakszerű kiválasztás és a teljesítménycentrikus munkakultúra.

A bizonytalan üzleti környezetben, ahol a versenytársak lépései kiszámíthatatlanok a cégek számára, csupán egyetlen, általuk befolyásolható dolog maradt a versenyképesség megtartására: ütőképes és erős kohézióval, belső összetartó erővel rendelkező csapatot építeni és működtetni.

A BKV-s szakszervezetek idei hatnapos sztrájkja volt eddig a leghosszabb munkabeszüntetés a vállalat történetében. Nemes Gábort, a sztrájkolók szóvivőjét arról kérdeztük, hogyan értékeli a sztrájkot, a szakszervezetek szerepét és milyen jövőbeli lehetőségeket lát az érdekérvényesítésben.

Közgazdászok, pszichológusok, üzleti elemzők kutatásait szőttük össze, hogy rávilágítsunk arra a nyolc lényeges kérdésre, melyek segítségével megválaszolhatóvá válik, hogy mely döntéseket hozzuk meg egy cég szervezeti, stratégiai átalakításának végrehajtásához.

A szalutogén vállalkozásvezetés a vezetés humánus hozzáállását jelenti a munkatársokhoz, de kézzelfogható gazdasági következményekkel is jár. A szalutogén módszer egészséges, azaz teljességes vállalkozásvezetést jelent és eredménye, hogy a dolgozók ismerik, megértik a vállalat céljait és hajlandóak is tenni értük.

Egyre több, az Egyesült Államokban dolgozó külföldi születésű szakember dönt úgy, hogy otthon vagy egy másik országban folytatja karrierjét a sötét munkaerő-piaci kilátások miatt. Sok vállalkozás pedig éppen ezeket az expatokat igyekszik megnyerni, akik könnyen tudnak alkalmazkodni a különböző kultúrákhoz.