Válság idején nehezebb motiválni a dolgozókat, hiszen bizonytalan, mi lesz holnap, lesznek-e újabb elbocsátások, csökkennek-e a fizetések. Sokan ilyenkor a kulcsemberekre koncentrálnak, de több vállalatnak az a fontosabb, hogy a csapatszellemet, az összetartást erősítse. A nyílt, hiteles kommunikáció, a gyakori teljesítményértékelés, a képzések, a karrierlehetőségek hatékony motivációs eszközök a nehéz időszakban - derült ki a II. Országos HR Benchmark Konferencián.

Az új típusú közszolgálati teljesítményértékelés 2006. évi bevezetését megelőzően a tapasztalatok azt mutatták, hogy a teljesítményértékelés kínálta szervezeti, vezetési, motiválási és egyéb lehetőségek kihasználása nem kellő hatásfokkal valósult meg. Szükségessé vált az egyéni teljesítményértékelést új módszertani, jogi, szervezési, pénzügyi alapokra helyezni, valamint az érintetteket felkészíteni a változásokra, az új módszerekre.

Átrajzolja a HR osztály feladatait a válság: a korábbi tömeges toborzási tevékenység és növekedéshez kapcsolódó feladatok változás menedzsment feladatokká alakulnak át. A motiváció fenntartása érdekében oda kell figyelni, hogy a teljesítmény menedzsment, munkaügyi és kompenzációs folyamatok minél nagyobb hatékonysággal működjenek - mondta Barcza Ilona HR menedzser.

Gyakorló HR-esek körében kétféle nézet uralkodik a tehetségek elvesztésének kockázatát illetően. Az egyik tábor szerint recesszió idején a tehetségek maradnak inkább a biztosnak tűnő jelenlegi munkahelyen, a másik nézet képviselői azt hangoztatják, hogy megjelennek a tehetségekre agresszíven vadászó versenytársak, a tehetségek más iparágba távoznak vagy saját vállalkozásba kezdenek. Bármelyik tendenciáról legyen is szó, a tehetségek motiválása, megtartása központi kérdés.

Nehéz időkben a munkavállalók aggódni kezdenek a jövőjük miatt és bizonytalanná válnak. Ez sem a dolgozónak, sem a vállalatnak nem érdeke. A zavarodottság a teljesítőképesség csökkenéséhez vezet, mert a dolgozók inkább a saját sorsukkal, semmint a vállalat eredményeivel lesznek elfoglalva. A vállalat jövője múlhat azon, hogy sikerül-e a recesszió idején az elkötelezettséget szinten tartani, vagy jó esetben akár növelni.

A dolgozók félnek a teljesítményértékeléstől (TÉR), mondván, esélyük sincs változtatni az ítéleteken. Pedig egy jó értékelési rendszer kiszűri a szubjektivitást, mivel olyan biztosítékok vannak beleépítve, amelyek nem engednek teret a vezetői túlzásoknak. Az egyik ilyen a személyügyi osztály folyamatos kontrollja, amely biztosítja, hogy ha túl sok beosztott elégedetlen az értékelésével, a HR nem őket, hanem a vezetőt veszi majd elő. Vagyis a TÉR a vezetői munka értékelése is egyben.

A nagy könyv szerint a motivációt csökkenti, ha pénzzel jutalmazzuk a jó teljesítményt. Mégis nagyon gyakran év végi jutalom, bónusz, magasabb fizetésemelés kapcsolódik a kiváló eredményekhez. Mit lehet tenni vezetőként és humán erőforrás szakemberként, hogy a motivációt is megtartsuk, de jutalmazzuk is a teljesítményt?

Megalkotni és sikerre vezetni egy csapatot - erről álmodik minden vezető. Felismerték ezt a múlt héten megrendezett Personal Hungary szervezői, akik neves sportszakvezetőket kértek fel arra, hogy egy kerekasztal-beszélgetés keretében megosszák tapasztalataikat a kulcsemberek kiválasztásáról, motiválásáról, csapatépítéséről. Mint kiderült, számos sportban használt vezetési, ösztönzési módszert megfogadhatnának a vezetők.

Hazánkban még mindig nagyon elterjedt nézet, hogy az alkalmazottak leghatékonyabban munkabérrel, illetve bér jellegű juttatásokkal motiválhatók, pedig igazán a szervezeti kultúra és a társas kapcsolatok ösztönzik jobb munkára az embereket - állítja a Motivit munkahelyi elégedettség és motivációs felméréseire hivatkozva.

Vállalatok alapjai rendülhetnek meg, ha elveszítik a munkatársak bizalmát és motivációját, márpedig a recesszió a dolgozói elkötelezettségen is érezteti hatását. A munkavállalókat most jobban foglalkoztatja saját sorsuk alakulása, mint az, hogy mi lesz a vállalattal, ugyanakkor még mindig fontos számukra, hogy egy munkahely stabil legyen. A Hewitt felmérése szerint azok a cégek, amelyek tesznek a dolgozói elégedettségért, könnyebben átvészelhetik a válságot.

Hogyan lehet beazonosítani a tehetséget? Hogyan lehet megszerezni és megtartani? Többek között erre keresték a választ a múlt héten rendezett tehetségmenedzsment konferencia résztvevői. Szakértők szerint az átlag feletti képességekkel rendelkező dolgozó elégedettsége szempontjából lényeges az előrelépési lehetőség, a teljesítményértékelés és a pozitív visszajelzés. A magyar vezetők azonban csak a kritizálásban vannak otthon.

Több oka lehet annak, ha egy tehetséges alkalmazott búcsút int munkahelyének. Lehetséges, hogy jelenlegi munkaköre nem volt már számára kihívás, vagy nem tudtunk számára kellőképpen motiváló jövőt felvázolni. Elképzelhető az is, hogy a lehetőségeket nem megfelelően kommunikáltuk számára, vagy nem győzte kivárni, amíg az ígéretek teljesülnek.

A vezetők többsége gyakran használja a teljesítmény-értékelési rendszert mint motivációs eszközt, amivel egyúttal a kompenzációt is letudja. Sok cégnél pedig a belső "rend" megteremtéséhez, a vezetés korlátlan tekintélyuralmának megteremtéséhez látnak benne eszközt. Pedig nem vezet eredményre, ha a fegyelmezés eszközének tekintjük, de akkor sem ér semmit, ha ad-hoc módra végezzük, vagy ha az értékelést nem követi következmény.