Továbbra is akadályozza az TÉR objektivitását a vélemények felvállalásának hiánya, a túlzott szubjektivitás, és az önértékeléstől való ódzkodás, illetve még mindig nehézséget jelent annak tudatosítása a szervezetben, hogy ez hasznos tevékenység. Elindult azonban némi fejlődés, hiszen egyre több cég látja be az értékelés jelentőségét, és már sokan felismerték: nemcsak azt kell értékelni, mit nyújtott az illető, hanem azt is, hogy miként, így teljesebb, árnyaltabb kép adható róla.

Már idén több nettó bért vihetnek haza a munkavállalók a július 1-jén életbe lépő adóváltozásoknak köszönhetően. Jövőre a személyi jövedelemadó alsó sávhatára 5 millió forintra emelkedik, így a havi nettó kereset is nő. Ha tudni szeretné, az Ön fizetése hogyan alakul az adóváltozásokat követően, a HR Portal új, 2010-es bérkalkulátorával kiszámolhatja.

Maximum a rokkantsági nyugdíja kétszeresét keresheti a III. rokkantsági csoportba tartozó, nyugdíjkorhatárnál fiatalabb személy. Ha a rokkant személy a minimálbérnél nem keres többet, akkor nem kell a keresetét a nyugdíja kétszereséhez viszonyítani.

Nőhet a cégek járulékterhelése, ugyanis 2010-től az adóhivatal már az ÁFSZ kimutatása alapján határozza meg, mekkora alapbér számít reálisnak az egyes tevékenységeknél. Míg a járulékalap jelenleg a minimálbér kétszerese, jövőre ez az összeg bizonyos ágazatokban akár a két-háromszorosára is emelkedhet, áll a Világgazdaságban.

A közelmúltban számos olyan nyugdíjváltozás lépett hatályba, ami választás elé állította a korhatár alatti nyugdíjjogosultakat. Választaniuk kellett, hogy nyugdíjba vonuljanak-e, vagy tovább dolgozzanak. A korhatár alatti nyugdíj mellett ugyanis már nem mindenki végezhet korlátlanul munkát.

A reálkereset a fogyasztóiár-index 3,2 százalékos növekedése mellett 2,1 százalékkal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,3 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 7,8 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január-májusban átlagosan 2 millió 667 ezer volt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az öreg napjainkra való takarékoskodásnak a kötelező nyugdíjrendszer mellett léteznek - adókedvezménnyel támogatott - önkéntes formái is. Ezek: az önkéntes nyugdíjpénztári tagság, amelynél a munkáltatói támogatás is kedvezményezett, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz).

A mostani nem az az időszak, amikor csak úgy visszautasíthatunk egy állást az alacsonyabb fizetés miatt. Ha viszont már nyeregben érezzük magunkat, és egyértelmű vált, hogy leendő munkaadónk minket tart a legalkalmasabbnak az adott posztra, ne féljünk magasabb bért kérni, hiszen az ajánlatot valószínűleg már nem fogják visszamondani.

A büszkeség legméltóságteljesebb megjelenési formája egy belső érzés, mely nehezen fejezhető ki pénzben, de gyakran még szavakban is. Mégis ez az érzés lehet a dolgozók legfőbb motiváló tényezője, amely az egyén elkötelezettségének érzelmi kifejezését jelenti. Egy amerikai tanulmány szerint a büszkeség kialakításának képessége egyre meghatározóbbá válik a vállalat sikere szempontjából, ez a feladat pedig a HR-re vár. A humán erőforrás vezetőknek meg kell találni az alkalmazottak érzelmeihez és tudatához vezető utat. Az embereik büszkeségét sikeresen kiépítő vezetők ugyanis versenyelőnyre tehetnek szert, ami nem elhanyagolandó a jelen gazdasági helyzetben.

Egyre nagyobb a verseny az állástalanság esetére köthető biztosítási termékek piacán, amelynek hatására csökkennek a havi tarifák, egyre kevésbé szigorúak a szerződési feltételek, a kártérítési összegek viszont emelkednek - értesült a Népszabadság.

Az egyetlen munkaerő-piaci terület, ahol Magyarországon a válság ellenére nincsenek elbocsátások, sőt továbbra is erős a toborzás: az állami tulajdonú nagyvállalatok alkalmazotti köre - derül ki a Workania legfrissebb elemzéséből.

A gazdasági válság számos vállalatot nemkívánatos és drasztikus lépésre késztetett. A költségcsökkentő intézkedéseknek pedig sok helyütt nemcsak az eszközök, hanem maguk a munkavállalók is áldozatául estek. Arról azonban kevés információt hallani, hogy a cégek milyen tényezők alapján döntenek egy munkatárs megtartása vagy elbocsátása mellett és milyen módszerrel készítik elő a döntéshozatalt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a teljesítmény kevésbé, inkább a bérköltség és az egyéb juttatások mértéke, a munkaviszonyban eltöltött idő hossza számít.