Idén szeptembertől a karriermenedzsment rendszer a Magyar Telekom mind a 8000 munkavállalójára kiterjed. A cégnél a dolgozói bónuszok több mint tíz százaléka az egyéni teljesítménytől, a kompetenciáktól, a fejlődési képességektől függ és hamarosan az előrelépést is ehhez kötik.

Év végén sok cégnél előkerül az év végi jutalmazás, bónuszok, prémiumok, ajándékok kérdése. A tavalyi évhez képest a cégek átlagosan 10 százalékkal több ajándék utalványt adnak - derül ki a Sodexo Pass év végi felméréséből.

2010. január 1-jétől mind a foglalkoztató, mind a biztosított által 2009. december 31-ig fizetendő járulékok kiegészülnek a munkaerő-piaci járulékokkal, amely a munkaadói, munkavállalói, illetve a vállalkozói járulékokat tartalmazza. Ezzel együtt megszűnik a munkavállalói, a munkaadói és a vállalkozói járulék.

A kompenzációs rendszerekhez gyakran kapcsolódnak negatív attitűdök a munkavállalók vagy akár még a HR-esek részéről is. Érdemes ezért megvizsgálni a rendszer működését: mennyire méltányos a rendszer önmagához képest, és milyen eredményeket kapunk a releváns munkaerő-piaci adatokkal összehasonlítva.

Jelentős változásokat hoz a 2010-es év a bérügyvitel területén. A gyors és zökkenőmentes évváltás érdekében a cégeknek már most meg kell kezdeniük a felkészülést - figyelmeztet Csécsei Mihály bérügyviteli szoftverfejlesztési szakértő, a Soft Consulting Kft. ügyvezetője.

A gazdasági válság és az adórendszer változásai eltérően érintik a lakosság egyes rétegeit. A szegényeket a korábban elképzeltnél is nagyobb mértékben sújtja a válság - állapítja meg az Ecostat Gazdaságmodellező Műhelyének számítása, amelyet a Világgazdaság közöl.

A hazai HR-szakemberek közel nyolcvan százaléka szerint, a tehetségek vonzása és megtartása a legégetőbb kihívás, amellyel vállalatuknak szembe kell néznie az elkövetkező időszakban. Az első számú vezetők kétharmada is osztja ezt a véleményt - derül ki a Hewitt Legjobb Munkahely Felméréséből, amely arra is rávilágított, hogy sok cégnél nem tudják, hogyan kezeljék a tehetséghiányt.

Négy-öt évvel ezelőtt a dolgozók sokkal magabiztosabbak voltak, és magasabb igényeket támasztottak a cégekkel szemben, mint ma. A munkavállalók most jobban félnek állásuk elvesztésétől, ezért jobban ragaszkodnak munkahelyükhöz és az elvárásaikat is átgondolják. Ma fontosabb, hogy egy vállalat stabilitást és biztonságot nyújtson számukra hosszú távon, mint például az, milyen egyéb juttatásokat kapnak. A Hewitt idei Legjobb Munkahely felmérése alapján úgy tűnik, többen bíznak inkább munkahelyük sikereiben, mint abban, hogy saját megélhetésüket biztosítani tudják.

Az idén az első kilenc hónapban 2,0 százalékkal csökkentek a reálkeresetek, 3,9 százalékos inflációval számolva. A versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában 7,8 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva. Mindkét szférában kevesebben dolgoznak a leépítések miatt. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 121 900 forint volt, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Várhatóan csak november végére születhet megállapodás a minimálbérről, miután az Országos Érdekegyeztető Tanács csütörtöki ülésén sem sikerült megállapodniuk a feleknek. Miközben megy a csata a számokról, egyre többször merül fel a kérdés, van-e egyáltalán szükség minimálbérre, erősíti-e vagy gyengíti a munkaerőpiacot? Cikkünkben két álláspontot, két véleményt olvashatnak.

Hajlamosak vagyunk elfeledkezni a próbaidő értékeléséről, pedig meghatározó lehet új munkatársaink életében, mi magunk pedig értékes információkra tehetünk szert. A próbaidő értékelése annyit jelent, hogy a vezető közli újdonsült beosztottjával, hogy most már állandó tagja a csapatnak. Rossz esetben a próbaidő utolsó napján jelentik be a munkatársnak, hogy köszönik szépen eddigi munkáját. Cikkünkből kiderül, mire érdemes odafigyelni és időt szakítani, ha igazán hatékony próbaidős időszakokat szeretnénk vállalatunknál.

A gazdasági válság a vállalatok jövő évi üzleti tervében is nyomott hagyott: béremeléssel, bérbefagyasztással és több cégnél bércsökkentéssel is számolniuk kell a munkavállalóknak. Míg korábban az egyéni teljesítményre, a kompetenciák és készségek teljes körű kihasználására épített elsősorban egy vállalatvezető, amikor a bérek felől döntött, ma sokaknál már csak a gazdasági bizonytalanságot szem előtt tartva mérlegelnek.

Kevesebben (10-14 százalékkal) számíthatnak 13. havi juttatásra és prémiumokra, mint tavaly. Az év végi pénzügyi jutalmak összege viszont nőtt, a legnagyobb mértékben a felsővezetők körében, akik bruttó 640 ezer forintot zsebelhetnek be. A kisvállalkozásoknál dolgozók érzik leginkább az elvonásokat, derül ki egy kutatásból.