A közelmúltban számos olyan nyugdíjváltozás lépett hatályba, ami választás elé állította a korhatár alatti nyugdíjjogosultakat. Választaniuk kellett, hogy nyugdíjba vonuljanak-e, vagy tovább dolgozzanak. A korhatár alatti nyugdíj mellett ugyanis már nem mindenki végezhet korlátlanul munkát.

A reálkereset a fogyasztóiár-index 3,2 százalékos növekedése mellett 2,1 százalékkal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,3 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 7,8 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január-májusban átlagosan 2 millió 667 ezer volt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az öreg napjainkra való takarékoskodásnak a kötelező nyugdíjrendszer mellett léteznek - adókedvezménnyel támogatott - önkéntes formái is. Ezek: az önkéntes nyugdíjpénztári tagság, amelynél a munkáltatói támogatás is kedvezményezett, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz).

A mostani nem az az időszak, amikor csak úgy visszautasíthatunk egy állást az alacsonyabb fizetés miatt. Ha viszont már nyeregben érezzük magunkat, és egyértelmű vált, hogy leendő munkaadónk minket tart a legalkalmasabbnak az adott posztra, ne féljünk magasabb bért kérni, hiszen az ajánlatot valószínűleg már nem fogják visszamondani.

A büszkeség legméltóságteljesebb megjelenési formája egy belső érzés, mely nehezen fejezhető ki pénzben, de gyakran még szavakban is. Mégis ez az érzés lehet a dolgozók legfőbb motiváló tényezője, amely az egyén elkötelezettségének érzelmi kifejezését jelenti. Egy amerikai tanulmány szerint a büszkeség kialakításának képessége egyre meghatározóbbá válik a vállalat sikere szempontjából, ez a feladat pedig a HR-re vár. A humán erőforrás vezetőknek meg kell találni az alkalmazottak érzelmeihez és tudatához vezető utat. Az embereik büszkeségét sikeresen kiépítő vezetők ugyanis versenyelőnyre tehetnek szert, ami nem elhanyagolandó a jelen gazdasági helyzetben.

Egyre nagyobb a verseny az állástalanság esetére köthető biztosítási termékek piacán, amelynek hatására csökkennek a havi tarifák, egyre kevésbé szigorúak a szerződési feltételek, a kártérítési összegek viszont emelkednek - értesült a Népszabadság.

Az egyetlen munkaerő-piaci terület, ahol Magyarországon a válság ellenére nincsenek elbocsátások, sőt továbbra is erős a toborzás: az állami tulajdonú nagyvállalatok alkalmazotti köre - derül ki a Workania legfrissebb elemzéséből.

A gazdasági válság számos vállalatot nemkívánatos és drasztikus lépésre késztetett. A költségcsökkentő intézkedéseknek pedig sok helyütt nemcsak az eszközök, hanem maguk a munkavállalók is áldozatául estek. Arról azonban kevés információt hallani, hogy a cégek milyen tényezők alapján döntenek egy munkatárs megtartása vagy elbocsátása mellett és milyen módszerrel készítik elő a döntéshozatalt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a teljesítmény kevésbé, inkább a bérköltség és az egyéb juttatások mértéke, a munkaviszonyban eltöltött idő hossza számít.

A dolgozók közül a legjobbak válság idején is hajlamosak munkahelyet váltani, különösen, ha az adott cég elköveti a recessziós időszakban tipikusnak számító hibákat. Az ő megtartásukhoz ad nyolc tippet a Sirota amerikai kutatócég - írja a hr.blr.com.

Két évvel ezelőtthöz képest egy helyet előrelépve, a közép-európai rangsor negyedik helyén végzett Magyarország az amerikai Heidrick and Struggles vezetői tanácsadó cég és az Economy Business Unit által végzett Talent-index felmérésén, melyet a Népszabadság idéz. Hazánk kedvező helyét olyan országok veszélyeztetik mint Ukrajna és Bulgária, amelyekről néhány évvel ezelőtt senki sem tételezett volna fel ilyen mértékű fejlődést - mondták a kutatás készítői.

A Merces legfrissebb kutatása szerint a szlovák humán erőforrás szakemberek többet kerestek 2009 első negydévében, mint a magyarok. Ez a második negyedévre ismét változott, ugyanis a magyarországi HR szakma 280 ezer forintos átlagfizetése veri a szlovák 263 ezer forintos átlagfizetést. Ez az eredmény természetesen a reálbérekre nem vonatkozik - mondta portálunknak Ficza János, a Workania bérinformációs állásportál marketing szakembere.

Kevésbé elkötelezettek a dolgozók a válságban, globálisan a vállalatok 31 százalékánál csökkent ez a mutató a Hewitt felmérése szerint. A magyar munkavállalók körében erősödött a munkahelyhez való kötődés, ami nem jár feltétlenül együtt a motiváció növekedésével. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy többen félnek állásuk elvesztésétől és attól, hogy nem találnak könnyen új munkát.