Akinek cége van, megfontolhatná, hogy a következő napokra bezárja a boltot, mert munkavállalóinak egyik fele már fizikailag is szabin van, másik fele pedig talán még az íróasztala mögött ül, de lélekben már nincs ott - írja a napi.hu egy dán cég kutatásáról.

Egy valódi startupper és kísérletező vezetői csapat vállalatirányítási megoldása érdemelte ki a nemzetközi zsűritől a Menedzsment Innovátor pályázat első díját. A budapesti székhelyű Menedzsment Innovátorok Társasága (MIT) december 16-án hozta nyilvánosságra a nemzetközi innovációs verseny eredményeit.

Úgy tűnik, a technológia fejlődésével a humánerőforrás-menedzsment területén világszerte hasonló irányokba indultak el a fejlesztések, legyen szó akár a toborzás-kiválasztásról, a munkahelyi hálózatok vagy a munkavállalói elégedettség felméréséről. Ezen a területen is egyre nagyobb mértékű az automatizáció, az egyre inkább globálissá váló munkaerőpiac pedig közös kihívásokat tartogat. A HR-t felrázó témákról, gazdasági makro trendekről is szólt a párizsi HR Tech World konferencia, amelyről Toldi Gábor, a Social Talent toborzási szakértője mesélt a HR Portalnak.

Szőke Ildikónak, a több mint 2200 főt foglalkoztató Raiffeisen bankcsoport HR vezetőjének nem könnyű kiválasztania egy napot, amely hiteles betekintést mutat abba, milyen izgalmasak is általában a mindennapjai. Az Ildikó által bemutatott munkanapba workshopok, értekezletek, egy autós szendvicsebéd és egy fejvadásszal történő beszélgetés is belefér.

A vezetői munkakörökben szinte nincs fluktuáció, a 12 legnehezebben betölthető munkakör között ott van a HR-es és a pincér, a közmunkások kölcsönözhetősége nem oldaná meg a munkaerőhiányt - ezek egy, a munkaerő megtartásáról szóló kutatás friss eredményei.

A meetingekkel kapcsolatosan azt halljuk, hogy ez az a téma, ami sokaknak „fáj”. A sűrűség, a hosszúság, a résztvevői bevonás, az eredmények és a célok tekintetében egyaránt elmondható, hogy sok sebből vérzik a hazai meeting-kultúra. Szakértők, és sokféle szervezet munkatársai egyaránt arról beszéltek a HR Portálnak, hogyan lehet hatékonnyá tenni ezt a gondolatcseréről szóló munkamódszert. A jó példákat, és a hatékony meetingeléshez szükségek kulcs-fogalmakat is megismertük.

Munkát végez-e a gyermekét nevelő szülő, az idős embert ápoló rokon, vagy a házimunkát otthon végző személy? A technológiai fejlődés, az automatizáció magával hozza, hogy néhány éven/évtizeden belül nagyon sokan, nagyon mást fognak csinálni, mint korábban, illetve akik nem tudnak alkalmazkodni, azok kiszorulhatnak a munkaerőpiacról. Velük mi lesz? Hogyan lehet másként gondolni a munkára, a társadalmi, gazdasági felállásra, mint manapság? Egyáltalán van-e alternatíva? Erről beszélgetett a HR Portal Köves Alexandra közgazdásszal, a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, Döntéselméleti tanszék adjunktusával, a „Nemnövekedés” konferencia egyik szervezőjével.

Munkaerőhiányról beszélni már nem számít újdonságnak, hiszen nap, mint nap ezzel találkozunk a média különböző fórumain. Sokan, sok féle aspektusból megközelítették már a témát, találkoztunk már statisztikákkal, kiemelten, és még kiemeltebben veszélyeztetett ágazatok felsorolásával. Jelen cikkünkben a fluktuációval kapcsolatban azt vizsgáljuk, hogy a közvetlen vezetők viselkedése, vezetői képességei milyen hatással lehetnek fluktuációra. Mivel véleményünk szerint a vezetők az integrációban és a megtartásban kulcsszerepet játszanak fontos, hogy a megváltozott helyzetben felkészülten nézzenek szembe az új kihívásokkal.

Az utódlási terv a családi cégek egyik legfontosabb eszköze a generációkon átívelő fennmaradásra. Pontosan meghatározza, hogy ki(k) és hogyan fogják átvenni a cég vezetését. Az utódlási terv számos cégnél konkrét pontokba szedi azt, hogy mikor minek kell történnie. Más cégeknél pedig ösztönösebben, kevésbé szabályozottan történik a stafétabot átadása.

A családos, dolgozó emberek életnek egyik legnagyobb kihívása az időgazdálkodás. A gyerek, óvoda, iskola, munkahely és háztartás háromszög csak az alap, ami mellé még társul számos egyéb nehezítő tényező. Néhány bevált praktikával enyhíthetünk a problémán.

Azok a „sharing economy”-ban működő szolgáltatások, amelyek a következő 10 évben- a gazdasági előrejelzések szerint - a hússzorosára fognak nőni, jellemzően nem a magyar fogyasztási szokásokra lettek alapítva. De, a magyar piac nagyot nő a következő években. A kistermelői áruk közvetlen hozzáférését szolgáló kis szervezetek előretöréséről, és a nagy, globális sharing economy-ban „utazó” cégeknek a hazai gazdaságot átalakító hatásáról beszélt a HR Portálnak Vida Melinda, a KommON BME Kommunikációs Szakkollégium korábbi vezetője.