Elektronikus képzési és távoktatási anyagok készültek közszolgálati tisztviselők továbbképzéséhez.

Sokszor hallani a kérdést, hogy mennyibe kerül egy e-learning? Erre a kérdésre, a kérdés feltevésének pillanatában nincs jó válasz, hiszen hiányoznak azok az információk, amelyek tudatában több opciót is fel lehet sorolni árazás szempontjából is. Megpróbálunk azonban segítő kezet nyújtani azoknak, akik költség oldalról közelítenek: ha az nem is tudjuk megmondani, hogy mennyibe kerül az első modul, vagy az oktatásmenedzsment rendszer, azt meg tudjuk mondani, hogy mivel lehet csökkenteni a költségeket.

Coachtáborban járt a HR Blog szerzője, Filius Ágnes, aki újfajta dinamikákkal, merőben más résztvevői aktivitásokkal, és a tavalyihoz képest megújuló tartalommal találkozott.

Helyettesíthető az empátia és a nevelés? A távoli jövő talán nem is annyira távoli: a debreceni egyetemisták gépesített oktatást jósolnak. írja az edupress.

A Nemzetgazdasági Minisztérium évente közzéteszi a hiányszakmákat. Ilyen például az orvos, nővér, ács, CNC-gépkezelő, hegesztő, ipari gépész, szerszámkészítő. A helyzet évről évre változatlan, ráadásul egyre több szakember külföldön próbál munkát vállalni. A szakiskolák bezárásával csökkent ugyan a szakemberképzés, de aki tényleg ezeket a szakmákat szeretné tanulni, számtalan egyéb oktatási intézmény áll a rendelkezésére. Cikkünkben három szakképző intézményt kérdeztünk a hiányszakmákról.

Egyre több képző intézmény, egyetem indít e-learning tanfolyamokat, köztük nyelvtanfolyamokat, ami kényelmes megoldást jelent tanároknak és tanulónak egyaránt, de a hatékonysággal többen vitatkoznak. Számos szellemes, mindenre kiterjedő internetes nyelvtanfolyam létezik. Kik választják ezeket a tanterem helyett, melyek az előnyei és a hátrányai? Erről kérdeztük az 5 Perc Angol magazin főszerkesztőjét, Szalai Nórát és a Brainturbo nyelvtanfolyam vezetőjét, Temesi Lászlót.

Új digitális tananyagokkal képzik szeptembertől az informatikus hallgatókat az ELTE-n, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) és a Műegyetemen (BME).

Fél év alatt majdnem a duplájára emelkedett az ingyenes online egyetemi kurzusok száma a világon, jelenleg 2625 óra közül válogathatnak a tanulni vágyók – hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság friss adataira a Mathias Corvinus Collegium.

A szervezeten belüli kreativitás otthonteremtőinek, helycsinálóinak szánta Baracskai Zoltán és Mérő László azt a képzést, amelynek az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara adott otthont az elmúlt évben. A tanulmányok során a hallgatók - többek közt - inspirációt, sok szempontú gondolkodást és a legfrissebb vezetőképző elméletek kritikai megismerését tanulták. Alapigazságoknak tűnő konstrukciókat kérdőjeleznek meg, és a hallgatók ma már a közbeszédtől távol álló jelenségeket is képesek felismerni, leírni. Mindezt lépéselőnyben, a piaci igényt megelőzve.

Még jó pár évig nem kell majd két nyelvvizsga a diplomához, legalábbis annak, aki nem nemzetközi tanulmányokat folytat. Ez azért jó hír, mert sok ezer hallgatónak már az egy nyelvvizsga megszerzése sem sikerül, és a magyarok egyébként is kirívóan alacsony arányban beszélnek idegen nyelveket. A tendencia negatív, egyre kevesebb a nyelvvizsgázó és a jelek szerint a nyelvtanulási motivációval is gondok vannak, miközben a piac igénye a több nyelven beszélőkre egyre nagyobb.

Egyre több kkv választja az elearninget, amellyel jelentősen egyszerűsödik és olcsóbbá is válik a betanulás, a kötelező oktatások és a tréningek szervezése, kivitelezése. Ám még mindig sok a félreértés a módszerrel kapcsolatban.

Újabb idegen nyelvi és informatikai képzések indulnak a Tudásod a jövőd! elnevezésű projekt keretében, melyekre május végétől jelentkezhetnek az érdeklődők. A regisztráltak maximálisan bruttó 90 ezer forint képzési támogatás felhasználására válnak jogosulttá, mely lakhelytől függően a képzési költség 95-98 százaléka.

Az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA NKft.) a „FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban” című kiemelt projekt keretén belül – immáron másodízben – Tematikus Konferenciát rendezett:„Foglalkoztatás és innováció - Innovatív kezdeményezések, kísérleti foglalkoztatási módszerek és programok” címmel.

Az általános műveltség része történelmi évszámokat ismerni és költők fontos verseit fejből fújni, ám valamiképpen a reáltárgyakat is népszerűbbé, kedveltebbé kellene tenni – így lehetne összefoglalni a Tempus Közalapítvány BeleSTEM néven szervezett konferenciájának témáját. A rövidítés a népszerűsítésre vágyó STEM-szakmák elnevezéséből ered, ami a tudományos, a technológiai, a mérnöktudományi és a matematikai (science, technology, engineering, mathematics) területeket jelenti.