Tudásunk 10 százalékát szerezzük formális képzésekben, 20 százalékát személyes kapcsolatainkban, 70 százalékát pedig munkavégzés közben sajátítjuk el – átalakulóban a tanulási stratégiák. De pontosan mi lesz az, ami megváltozik a képzéssel kapcsolatban az elkövetkező 5-10 évben? – ezzel a kérdéssel kezdte előadását a HR ’n’ Rool legutóbbi találkozóján Koltányi Gergely, a Digitális Átállás a Tanulásban kezdeményezés egyik alapítója.

Egy éve került át a falugazdász hálózat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához. Az új felállásról, változásokról és a kihívásokról kérdezte a HR Portál Győrffy Balázst, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökét, aki többek között elmondta, hogy az adminisztratív átállás és az informatikai összehangolás után, a 2015-ös esztendő a képzésekről valamint a szolgáltatások fejlesztéséről fog szólni.

A Transparency International Magyarország (TI) áprilisban 66 állami cégnél vizsgálta meg, hogy mennyire tartják be a törvényi előírásokat, amikor az adataikat kell nyilvánosságra hozni. Akkor a vállalatok százas skálán átlagosan mindössze 46 pontot értek el. Egyetlen olyan állami vállalat sem volt még tavasszal Magyarországon, amely a törvényben előírt összes adatot bemutatta volna. A TI akkor elhatározta, hogy különböző módokon segíti az állami vállalatokat abban, hogy átláthatóbban és elszámoltathatóbban működjenek.

A 65 év felett továbbra is munkaviszonyban maradók aránya drámaian megnőtt az elmúlt években, és ez az arány várhatóan csak tovább fog növekedni. A tendencia még inkább elterjedt azokban az országokban, ahol magasabb az oktatás színvonala. Hogyan integráljuk egyszerre a munkaerőpiacon az Y és a Z generáció tagjait?

Nem a börtönben eltöltött időt szeretné kellemesebbé tenni a bentlakók számára a Váltó-sáv Alapítvány, hanem a reintegrációra fókuszálnak, és a kikerülés utánra adnak képzéssel, felkészítéssel muníciót. Bár az érzelmi kontrollja, és a monotónia-tűrése hihetetlenül megnő egy-egy szabadulónak, de ettől még ugyanolyan nehéz a számára is a munkakeresés, mint bárki másnak. Sőt, kapcsolatok, munkaerő-piaci ismeretek, és kompetenciák hiányában szinte lehetetlen a sikeres újrakezdés.

Az egyik alapvető kérdés, ami miatt sokszor a felelősségeket illetve a hatásköröket is nehéz tisztázni egy-egy vállalatnál, hogy HR vagy informatikai eszköz-e az e-learning. Abban mindenki egyetért, hogy a tudásátadásnak költséghatékony és viszonylag egyszerű módszere, hiszen ideális esetben bármikor, bárhonnan elérhető és könnyen ellenőrizhető, ugyanakkor már itt sem mindegy, hogy milyen tálalásban kapja a munkavállaló az információkat, hogy kedve is legyen azok elsajátításához. Rendszerekről és gyakorlatokról szólt az AR Tudásmenedzsment Kft. által szervezett konferencia az e-learning témájában.

Egyre többen keresnek munkát, a munkáltatók azonban nem találnak megfelelő készségekkel rendelkező jelentkezőket. Ennek az ellentmondásnak számtalan oka van. Össze kell fognia a felsőoktatásnak, a tanácsadásnak és a vállalatoknak, hogy megkönnyítsék a fiatalok munkavállalását - hangzott el a VII. Országos Tanácsadó Konferencián.

Egy nagyon maszkulin társadalomban hiányzik a női principium az üzleti életből, erre a következtetésre jutott egy egy évvel ezelőtti rendezvényen Feldmár Andrással beszélgetve Fehér A. Miklós pszichológus, szervezetfejlesztő coach és tréner. Az önismeret és az érzelmi intelligencia fejlesztése üzleti szempontból is fontos lehet.

Az e-learning innovatív, rugalmas és hatékony képzési módszer, amely alkalmas a felső- és a középvezetők képzésére valamint a minden munkavállaló számára kötelező tűz- és munkavédelmi oktatásra is. Az e-learning mégsem olyan elterjedt, mint lehetne. Az elektronikus tanagyagokhoz kapcsolódó tévhitekről és lehetőségekről beszélgettünk a téma két szakértőjével.

Második alkalommal tartotta éves konferenciáját Budapesten a Kelet-közép-európai Menedzsmentfejlesztési Szövetség (CEEMAN), amely ezúttal az oktatást átalakító technológiai fejlesztésekre helyezte a hangsúlyt. A szakértők szerint hamarosan minden területen nagy változás várható, amely segít majd a hatékonyabb tanításban és tanulásban.

Világunkban minden az informatikáról szól, ezért kellene mindenkinek informatikát tanulnia - fogalmazta meg dr. Nádai László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának politikai főtanácsadója a MENTA program kerekasztal-beszélgetésén.

Jelentősen emelkedett a levelező tagozatokra felvett HR szakos hallgatók száma a magyar felsőoktatásban. Az intézmények többsége szerint változó a hazai HR oktatás színvonala, de betölti a funkcióját.

Nem tanítjuk meg a gyerekeinket sem a hétköznapok pénzügyeinek intézésére, sem a pénzügyi alapfogalmak tartalmára. Hiába következett be - részben éppen az alacsony színvonalú pénzügyi kultúra okán - a válság, nem kezdtük el tudatosabban, nyíltabban átbeszélni a pénzügyi helyzetünket. A gyerekek ez irányú oktatása életbevágó, hiszen 5-6 éven belül nekik is meg kell hozniuk első pénzügyi döntésüket, amire fel kell készülniük. Másrészt, ők lesznek a jövő munkavállalói, munkaadói, ügyfelei, vállalkozói. Az ezen a téren tapasztalható hiányosságokról, és pozitív kezdeményezésekről beszélgetettünk pénzügyi ismeretek oktatásával foglalkozó szakértőkkel.