Vajon miért szükséges megkülönböztetve beszélni a női mentorprogramról? Szükség van ezen a téren pozitív diszkriminációra? Úgy tűnik, igen. Különösen, ha egy szervezet vagy vezető számára valódi cél és küldetés a női esélyegyenlőség: az első vezetői pozíció megszerzésének segítése vagy felső vezetői szinten a nők részvételének növelése. A BaBér és a HR Portal által szervezett Nők és a mentoring konferencián azonban ennél jóval többről volt szó. Ami talán picit elszomorító, hogy szinte kizárólag női közönség előtt, pedig ahogy több előadásban is elhangzott, ahhoz, hogy a valójában közös célhoz eljussanak a szervezetek, a programokat sikerrel lehessen működtetni, ahhoz a férfiak is ugyanúgy kellenek.

A lean utóbbi években bekövetkezett térhódításának eredményeképpen lean végzettségek és fokozatok dzsungele jött létre. Ez a helyzet komoly kihívás elé állítja a lean szakembert, aki szeretné tudni, hol tart és hová juthat, milyen messze van még a cél elérése, de ugyanilyen nehéz egy vezető számára eldönteni, hogy milyen képzettségű kollégára van szüksége, illetve az éppen jelentkező milyen leanes tudással rendelkezik - derül ki a Kaizen Pro Kft. cikkéből.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett a nők jelenléte a felsővezetésben, noha a legutóbbi, 2011-es magyarországi népszámlálási adatok szerint a felső-és középszintű vezetők, nagy- és középvállalkozók csupán 32,8%-a volt nő. Bár a számok még mindig messze vannak az egyenlőségtől, általánosságban elmondható, hogy a női felsővezetők száma növekszik, és ez elviekben javíthatná a nők esélyeit más területeken is, például ami a fizetést illetni. Ennek ellenére egy legújabb kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a magas női képviselet a felsővezetésben tévesen azt sugallja az emberek számára, hogy más területeken is „rendben van” az esélyegyenlőség, így viszont nem foglalkozunk eleget a problémával.

A Spar az esélyegyenlőség iránt régóta elkötelezett vállalat, a fogyatékkal élőket éppen úgy segíti, mint a megváltozott munkaképességű kollégákat - írja az origo.hu.

"Sokszor esnek vezetők abba a hibába, hogy túl sok időt töltenek el az íróasztal mellett számok elemzésével és táblázatok készítésével. Én csak úgy hívom őket, hogy ők az „excel” vagy „desk” menedzserek. Tölts minél több időt terepen, beszélgess értékesítőiddel formálisan és informálisan, és meglátod termelni fogják az eredményeket" - Hamsik Gábor írt cikket a HR Blogon az értékesítők motiválásáról.

A Budapesti Corvinus Egyetem HR klubja ezzel a kerekasztal beszélgetéssel indult április 10-én. A HR klubot az Egyetem Szervezeti Magatartás tanszéke és HBA (Human Behaviour Association - szakmai diákszervezet) közösen indította útjára.

A munkavállalók motiválása mindig nehéz feladat, a HR kezében azonban a klasszikus ösztönzési eszközökön kívül már egyre több egyéb lehetőség is van. A modern irodaépületek felnőttek ahhoz a feladathoz, hogy akár maguk is kellő ösztönző erőt jelentsenek.

Egy vállalkozás beindítása és működtetése olyan, mint egy repülőgép irányítása - számos funkciót kell egyidőben vezérelni, amelyek egyaránt fontosak, és csak akkor tud felszállni a repülő, ha ezek mindegyike megfelelően működik. Eközben azonban még a legnagyobbakkal is előfordul, hogy hibáznak - derül ki a Cápák között üzleti show befektetőinek vallomásából.

A vezetőn múlik elsősorban, hogy milyen minőségű együttműködést képes felépíteni a rábízott csapatban. A ranglétrán felfelé lépdelve óhatatlanul megjelenik a „hübrisz”, az elbizakodottság. Ez vezet oda, hogy a vezető rombolni kezd, ellehetetleníti az együttműködést. Feldmár András pszichoterapeuta szerint a vezetői szerep eljátszása önmagában is kiégéshez vezet: „Bolond, aki elhiszi, hogy valóban ő kapta meg a hatalmat!”- mondta az ICF HRBrand(em) Konferencián, ahol szakértők osztották meg egymással tapasztalataikat.

Vajon milyen helyzetekben, mit jelent a bátorság? Manapság, úgy tűnik, nem csak a vezetőknek, hanem mindenkinek szüksége van bátorságra ahhoz, hogy a felgyorsult világban a helyzetnek megfelelően tudjon reagálni, döntést hozni, felelősséget vállalni és még sorolhatnánk. Ki merünk-e állni, fel merjük-e vállalni a véleményünket? Merünk-e hibázni? Ha bátorságról gondolkodunk, nem kerülhetjük el a hibázáshoz való hozzáállásunkkal való szembenézést sem. Így ezek mentén a fogalmak mentén kezdtünk el foglalkozni saját magunkkal a Business Coach Kft. által szervezett, Bátor vezető - elkötelezett csapat című workshopon Juhász Tünde, tréner, coach vezetésével.

Több felmérés is kimutatta, hogy a nők könnyebben kerülnek a felsővezetői székbe krízisidőszakban, vagyis olyankor, amikor a szervezetnek éppen nem megy olyan jól a szekere. Viharos vizeken kormányozni még nagyobb felelősség, mint békeidőben, de mégis hogyan lehet és érdemes támogatni, segíteni a női vezetőket a helytállásban? - május 8-án ezt a témát járjuk körbe Bőhm Kornél kríziskommunikációs szakértővel A Nők és a Mentoring konferencián.

„A vendégekkel foglalkozó munkaerő megbecsülése üzleti szükségszerűség is: Nehéz elképzelni azt, hogy a boldogtalan és keserű munkavállaló pozitív vendégélményt tud okozni” - mondja Kovács Balázs, a Danubius Hotels vezérigazgatója, aki nemrégiben vette át Az Év Munkaadója díjat. Kovács Balázzsal a turizmus-vendéglátás munkaerőproblémáiról, a munkavállalókkal való egyedi bánásmódról, partneri viszonyról és a cégnél megvalósult HR innovációról beszélgettünk.

Jól kivitelezett változásmenedzsment, beosztottjaira figyelő vezető, érdemben végig vitt elégedettségi felmérések, tudatos munkáltatói márkaépítés - a megtartás alapfeltételei. Februárban rendezték meg az Ipsos első Élményreggelijét, melynek témája a munkavállalói élmény és annak alakulása volt. A beszélgetőtárs a Vodafone Magyarország Senior HR Business Partnere, Csányi Cecília volt, akit a munkahelyi kultúra változásairól, a munkavállalói élményről kérdeztek.