A munkahelyi stresszkezelésnek ma már számos formája létezik: van, ahol kényelmes székek és stresszlabdák a kellékei az irodának, nem ritka a feszültségoldó masszázs, edzőterem a munkahelyen vagy egy pihenőszoba berendezése. Elküldhetjük munkatársainkat wellness hétvégékre, szervezhetünk outdoor programokat is. Mindezek mellett vagy helyett alkalmazhatunk kifejezetten stresszkezelésre fókuszáló tréninget is. A kérdés csak az, hogy a tréning, mint műfaj, hogyan segíthet a stressz oldásában?

Sikertelen egyetemi felvételi, munkanélküliség vagy pályamódosítás - mindegyik okot adhat rá, hogy valamilyen államilag elismert OKJ-s tanfolyam elvégzésében keressük a megoldást. Ugyanakkor nem minden képzés visz automatikusan sikerre az elhelyezkedésben. Nem árt tájékozódni, hogy érdemes-e egy középfokú képzésre pénzt költenünk, illetve, ha igen, akkor melyik intézménybe iratkozzunk be.

Érdekes adófajta a szakképzési hozzájárulás, mivel kiszámításával és bevallásával olyan szakember foglalkozik, aki ért az adózáshoz, a törvényben megengedett részének felhasználásával pedig a HR szakemberek. A kisvállalkozások inkább befizetik a hozzájárulás teljes összegét a kincstárba, mert a felhasználás egyre növekvő kritériumainak teljesítése még egy embert kívánna, amit nem tudnak megfizetni. A HR HáttéR - Előtérben a humán erő című lap októberi számából szemezgettünk.

Az elmúlt években került használatba a coach és a coaching fogalom, amelynek alkalmazása, tartalmi értelmezése sokszor zavaros. A tréning elnevezést ugyanis egyesek lejáratták a gyenge licences tartalom, illetve lelkiismeretlen vezetői tevékenységgel, és helyette kezdték coachingnak nevezni ezeket a képzési alkalmakat. A coaching módszertani kérdéseit, megközelítés módját illetően is változatos képpel találkozni, a tanácsadás célja és a hozzá megjelölt eljárások tartalma között gyakran ellentmondás van. Cikkünkkel a tisztánlátásban kívánunk segíteni.

A közelmúltban jelent meg Komócsin Laura Módszertani kézikönyv coachoknak és coachingszemléletű vezetőknek című könyve. Az elmúlt években számos kötet látott napvilágot angolul és magyarul is, ez mégis hiánypótló a hazai könyvpiacon abból a szempontból, hogy igazi, gyakorlatban használt eszközöket mutat be konkrét eseteken keresztül.

A távoktatás története a 19. századra vezethető vissza, ennek ellenére folyamatos a szakmai vita a területtel kapcsolatban. A technikai háttér és a megfelelő tananyagok készítésének lehetősége ma már adott, azonban sok esetben szükség van a változásra - például az e-learning esetében a tanár szerepe is módosul - derült ki az EDUKREATÍV E-learning Konferencián.

A gazdasági válság a felnőttképzési piacot sem hagyta érintetlenül. A Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt. tapasztalatai szerint a képzésekre jelentkező magánszemélyek érdeklődése csökkent, míg a vállalkozások a rövidebb, kompetenciafejlesztő szakmai továbbképzések, nyelvi képzések felé mozdultak.

Hazánkban az álláskeresők közel fele nem rendelkezik szakképesítéssel, noha ezzel nagyobb esély nyílik az elhelyezkedésre. Az elmúlt években több uniós program is indult, amelyek a munkavállalók képzését szolgálták, a Lépj egyet előre felnőttképzési program keretében pedig eddig 40 ezren szereztek valamilyen szakképesítést.

Nagy, multinacionális vállalatok vezetői számoltak be a II. Magyarországi Coaching Konferencián arról, milyen támogatást kaptak a különböző, többnyire frissen fejlesztett coaching-termékektől. Volt aki az elfogadtatását, volt aki az otthoni támogatását, és volt olyan, aki az emberséges leépítési technika elsajátítását köszönhette az őt támogató üzleti edzőnek.

Ez év márciusában országszerte elindult a Közigazgatási Vezetői Akadémia részeként megvalósuló, kompetencia alapú, moduláris rendszerű, közigazgatási vezetővé képzési és vezetői továbbképzési program, amelybe az államigazgatás különböző területein tevékenykedő vezetőjelölteket, osztályvezetőket, főosztályvezetőket iskoláztak be. A program úgy tűnik, sikeres.

Szükséges-e és ha igen, akkor ki az, aki elsősorban a haszonélvezője a válság idején a coachingnak? Ez, illetve a fejlesztési folyamat kifizetődése volt a sarkalatos pontja a szeptember 30-án megtartott, második Magyarországi Coaching Konferenciának. A szervezők, Dara Péter, a DGS Global Research ügyvezetője, és Komócsin Laura, az International Coach Federation magyar elnöke előadásukban a hazai viszonyokról az általuk végzett kutatások tükrében számoltak be.

A gazdasági válságban nem szabad figyelmen kívül hagyni a szervezet képzési igényeit, a blended azaz vegyes képzéssel növelhetik a vállalatok munkatársaik felkészültségét - hívta fel a figyelmet Nagy Andrea, a Commerzbank Zrt. humán erőforrás vezetője. A szakember kiemelte: a gazdasági válságban egy vállalatnak olyan képzési formát kell választania, amely biztosítja a felhalmozott tudásanyag átadását, ugyanakkor nem gátolja a munkaerő folyamatos, minőségi munkavégzését.

Művészeti és filozófiai elemek a coachingban? - furán hangzik, pedig Kiss György Ádám megvalósította és létrehozta a monodráma, a színház, a zen buddhizmus és a szervezetfejlesztés elemeiből az akcióorientált coaching egyedi módszerét. A szakember fontosnak tartja a művészet és az oktatás összefüggését a coach identitás és a vezető fejlesztéséhez. Ebben a szakmában nagyon fontos a lényeglátás, ezen technikákkal a coach aktív jelenlétét tudjuk fejleszteni, aki képes lesz a vezető szavai mögötti valós üzenetet is meghallani.

A cégek költséghatékonysági lépéseit a tréningpiac is megszenvedte. A vezető szervezetfejlesztők elmondása szerint a vállalatok tréningköltése 30 százalékkal marad el a tavalyitól - számol be a Világgazdaság.