Vannak, akik tudják, hogyan kell embereket vezetni, ők már mindannyian részvettek érzelmi intelligencia fejlesztésben. Igen, azért jó, hogy megdőlni látszik az a nézet, hogy "vezetőnek születni kell". Az eredményes vezetői tevékenységhez szükséges képességek fejleszthetőek. A képességek közül az érzelmi intelligencia fejlesztése nélkülözhetetlen - lássuk csak!

Habár a válság egyre nagyobb erőkkel tombol a kereskedelemben, a cégek többsége még mindig berögzült klisékkel válaszol a felmerülő ügyfélpanaszokra - ahelyett, hogy megvizsgálnák, melyek a leggyakoribb panaszok, és az ügyfelek, vásárlók milyen igényeket fogalmaznak meg, milyen kompenzációt igényelnek. Ebben nyújt segítséget a Victum Tanácsadó Iroda Tartalomelemzés módszere, illetve erre épülő képzése.

Az Európai Unió egyre bővülő piacán alig van olyan cég, aki felismerve az idegen nyelv szükségszerűségét, ne adna lehetőséget munkatársainak idegen nyelv tanulására. Tudja, hogy a szakemberei csak úgy tudnak más országok piacain számára előnyös üzletet kötni, ha megfelelő szinten beszélik a nyelvet. Az addig vezető út pedig sok esetben göröngyös. Akár évekig is elhúzódhatnak egyes tanfolyamok, valódi eredményesség nélkül. Ez nemcsak a befektetett idő és pénz veszteségét jelenti a megrendelő számára, hanem a munkatársa sem kerül közelebb a kitűzött célhoz.

A hazai szolgáltató központokat nem érinti a válság, épp ellenkezőleg, a külföldi nagyvállalatok most még nagyobb kedvvel telepítik támogató szolgáltatásaikat az alacsonyabb bérszínvonalú országokba. Az ügyfélkezelés terén azonban hiányosak a magyarok ismeretei, ezért a Szolgáltatástudományi és Módszertani Központ Alapítvány egy egységes, ugyanakkor gyakorlatorientált szolgáltatóipari képzést dolgozott ki.

A vezetővé válás egy folyamat, amit nem lehet kikerülni. Ennek egyik katalizátora a vezetésfejlesztés, amely vezetési ismereteket és készségek fejlesztését biztosítja. Fontos, hogy mindezeket a vezető az adott szervezet kultúrájában úgy tudja alkalmazni, hogy munkatársai szemében követendővé váljon. A követők nélküli vezetők ugyanis csak konfliktust, munkamorál-hanyatlást és fluktuációt, vagyis deficitet termelnek.

Folytatódik a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány januárban indított kutatása, "A szakképzési hozzájárulás a lifelong learning szolgálatában" címmel, amelynek célja, hogy az érintett feleket (döntéshozókat és a munkáltatókat) egy asztalhoz ültesse, hogy az előzetes felmérések és kutatások tükrében megvitathassák: hogyan érdemes a továbbiakban fenntartani, fejleszteni a szakképzés jelenlegi rendszerét.

Nem könnyű eligazodni a szakképzési hozzájárulás elszámolását illetően a jogszabályok útvesztőjében. A munkáltatók sokszor nincsenek tisztában azzal, milyen képzéseket tudnak elszámolni, és ehhez milyen feltételeknek kell megfelelniük, milyen dokumentumokat kell biztosítaniuk, megőrizniük. Lászlóné Szép Györgyi a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat foglalta össze a Nexon rendezvényén.

Sari van Poelje nemzetközileg elismert vezető, tréner és coach. Több mint 25 éve dolgozik az egyéni és a szervezetfejlesztés határterületén. Karrierje során világszerte változatos pozíciókat töltött be különböző multinacionális vállalatoknál, jelentős tapasztalatot gyűjtve így össze a HR területéről. Interjúnkban a szakemberrel magyarországi tapasztalatairól és egyedi vezetésfejlesztési (leadership development) megközelítéséről beszélgetünk.

Milyen megoldásokat lehetne integrálni a magyar szakképzés rendszerébe, hogy javítható legyen a hazai munkaerő felkészültsége? Ezen kérdésre keresi a választ a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány. Szerintük ugyanis az egész életen át tartó tanulás gyakorlata - melynek része a felnőttképzés is - hazánkban még gyermekcipőben jár.

A szociális tárca a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) közösen a szakképzési rendszer egyik elemének az átalakítását fontolgatja. A Világgazdaság úgy tudja, hogy a változás fő iránya az lenne, hogy a diákok 14 éves kortól hároméves szakképzési időszakot kezdenének, szoros kapcsolatban a vállalkozásokkal. A negyedik év pedig az intenzív munkatapasztalat-szerzés időszaka lenne.

Az angol HR Magazine idén is utánajárt, hogy kik a legbefolyásosabb HR szakértők. Cikkünkben Prof. Dr. David Clutterbuck coachingra és mentoringra vonatkozó gondolataiból idézünk, aki a 25 legbefolyásosabb HR-értelmiségi között a 14. helyet foglalja el a ranglistán.