Az egészségkárosodottak szociális járadékairól szóló, 2008 elejétől hatályos rendelet szabályozza a megváltozott munkaképesség címén járó szociális ellátásokat, s meghatározza azt is, hogy milyen feltételek mellett jogosult valaki átmeneti járadékra. Ez utóbbit foglalta össze az MTI a Jogtanácsadó című szakfolyóirat segítségével.

A genetikai diszkrimináció is csatlakozhat a már meglévő hátrányos megkülönböztetések, a faji, az etnikai, az életkor, és a nemek szerinti diszkrimináció listájához Megtalálja a munkajog az arany középutat, vagy készüljünk a vérvétellel történő állásinterjúra és munkaerő-felvételre? Erre keressük a választ Sipos Márta munkajogász segítségével új jogi sorozatunkban.

Bár 20 év alatt többször toldozgatták a Munka törvénykönyvét, érdemben nem változott. Szakemberek szerint rendezni kellene többek között a kollektív szerződések, a munkaidő, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályozását, meg kellene határozni a munkáltatói jogkör fogalmát - hangzott el a Rodin Management Service Kft. által rendezett munkajogi workshopon, csütörtökön.

Legnagyobb terjedelemben az önálló munkakörben foglalkoztatott vezetők és magasabb vezetők illetményrendszerével foglalkozik a közalkalmazotti törvény módosítása, amelyet pénteken terjesztett a parlament elé a szociális és munkaügyi miniszter.

Több sebből vérzik a magyar sztrájktörvény, amely nem tisztázza a sztrájkkal való visszaélés alapeseteit, nem teszi kötelezővé a sztrájk időbeni bejelentését és nem határozza meg az elégséges szolgáltatások mértékét sem. A környező országok jogi gyakorlatából vajon mit lehetne beemelni a magyar jogba? Erről vitáztak a szakértők az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán rendezett szerdai konferencián.

A munkaidőkeret a munkaidő illetve a munkaerőköltségek menedzselésének fontos eszköze. Rugalmasságot biztosít a munkáltatónak, hogy dolgozója munkaidejét jobban be tudja osztani. Élnek is ezzel a vállalatok, de az alapvető törvényi rendelkezésekkel nincsenek tisztában. Pedig számos előnye van a munkaidőkeretben történő foglalkoztatásnak.

A tilosban járó, feketén alkalmazott munkavállalók száma az elmúlt években megsokszorozódott: 2004-ben 10 000, 2005-ben 28 741, 2006-ban 42 147, míg tavaly 72 743 főt érintett a bejelentés nélküli foglalkoztatás. Ez a növekedés több tényezőre vezethető vissza, amelyet cikkünkben taglalunk.

A sztrájktörvény felülvizsgálatát szorgalmazza a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ), különös tekintettel az elégséges szolgáltatás mértékének pontosítására. A kérdés fontosságát jelzi, hogy a Magyar Munkaügyi Kapcsolatok Társasága április 23-án konferenciát tart a sztrájkjogról.

A távollétet igazoltnak kell tekinteni, ha valaki a sztrájk miatt nem tud eljutni munkahelyére, ez ugyanis elháríthatatlan oknak minősül - idézi a Munka törvénykönyvét a Világgazdaság.

Köteles a munkáltató a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni a kiadás időpontját a dolgozóval. Ha azonban a főnök a meghatározott időpontot megváltoztatja, köteles a munkavállaló kárát megtéríteni: ha emiatt az alkalmazott az előre befizetett kéthetes üdülésre nem tud elmenni, a foglalkoztatónak kell állnia a felmerült költségeket - áll a Napi Gazdaságban.

Téves az a vélekedés a munka világában, hogy a munkavállaló elveszti a ki nem adott szabadságot a tárgyévben vagy az azt követő évben. A szabadság mindaddig kiadható, míg a munkaviszony fennáll. Ez csak egy a tévhitek sorában, ám jó ha tisztán lát a foglalkoztató, mert egy munkaügyi ellenőrzésnél milliókat bukhat emiatt - írja a Napi Gazdaság.