Több munkaügyi tárgyú törvény módosítására van szükség - mondta Csizmár Gábor tegnap a parlamentben, a javaslat általános vitáján. A tervezet többek között a közszférára vonatkozó prémiumévek programot kiterjeszti a 100 százalékos állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok munkavállalóira is.

A kifizetett munkabért több, szokásosnak mondható levonás terheli. Levonásra csak jogszabály, végrehajtható határozat illetve a munkavállaló hozzájárulása alapján kerülhet sor. Rendkívüli okok azonban ezt bővíthetik. De milyen alapon és mekkora összeghatárig? Cikkünkben ezt foglaljuk össze a Jogtanácsadó segítségével.

A közalkalmazottak magasabb vezető, illetve vezető beosztását, és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek támogatását is módosítja az a törvényjavaslat, amelyet Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter terjesztett pénteken a parlament elé, és amelynek a szövege olvasható az Országgyűlés honlapján.

A szakszervezetek szerint még kiszolgáltatottabbá válhatnak a munkavállalók, a kormány ugyanis a munkaviszonyok liberalizációja jegyében úgy módosítaná a munka törvénykönyvét, hogy a kis létszámú foglalkoztatók indoklás nélkül bocsáthassák el alkalmazottaikat - közli a Magyar Hírlap.

A 2008-tól induló rehabilitációs rendszer először az új rokkantnyugdíjasokat érinti, és a tervek szerint 2009-től terjed ki a mai rokkantsági ellátottakra. Akiknél megállapítják a végleges rokkantságot, nem kell belépniük a rehabilitációs rendszerbe. Ki lesz jogosult rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjra?

A Munka Törvénykönyvének mely paragrafusai biztosítják a munkaközi szünetet? Milyen munkáltatók számára kötelező érvényű előírásokat rögzít a törvény? Milyen munkaközi szünetet érintő módosítások történtek 2007. július 1-jével és mely pontok kifejtése várható 2008. január 1-jével?

Egyre égetőbb szükség van a Munka Törvénykönyve felülvizsgálatára és teljes újraszabályozására, mivel a jelenlegi szabályozás rugalmatlan és merev. Jelenleg nincs a parlamenti jogalkotási menetrendben a törvény kidolgozása, de a kormány egy egységes, kódex jellegű szabályozást támogat - hangzott el egy szakmai fórumon.

A foglalkoztatók érdekeit is figyelembe venné, ám továbbra is munkavállaló-barát maradna az új munka törvénykönyve, ha a kormány elfogadná a koncepciót, amelyet hat vezető jogi szakember készített - írja csütörtöki számában a Világgazdaság.

Az Országgyűlés az egészségkárosodást szenvedett személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának elősegítésére érdekében megalkotta a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. Törvényt, amely 2008. január elsején lép hatályba.

Nem sikerült elfogadni a munkahelyi stressz csökkentését szolgáló megállapodást az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, holott Magyarország 2004. október 8-án uniós szociális partnerként elfogadta, hogy három év alatt megfogalmazza az erre vonatkozó irányelveket - hívja fel a figyelmet a Világgazdaság.

Annak ellenére, hogy a Munka Törvénykönyve pontos utasításokat ad a munkaszerződés változtatását indokló eseményekre, a valós életben számtalan példa azt igazolja, hogy nem egyértelmű, mikor kötelező és mikor ajánlott a munkaszerződés módosítása.

Hétfőtől már bírságolhatnak a munkaügyi felügyelők azoknál a cégeknél, ahol a dolgozóknak nem adták ki szeptember 30-ig a bent rekedt szabadságukat. A bírság többszöri jogsértés esetén akár húszmillió is lehet. A VOSZ szerint meg kellene vizsgálni, mennyire életképes a munka törvénykönyvének áprilisi módosítása - írja a Világgazdaság.