A 2006-os szabadsággal kapcsolatosan 2007-ben elég volt azt nyilatkozni, hogy sok volt a munkánk, ezért nem tudtuk kiadni a szabadságokat. A 2007-ről 2008-ra átvitt szabadságok esetében ez az indok már nem állja meg a helyét. Hogyan jár el az APEH, ha a munkáltató nem jelenti be alkalmazottját? Cikkünkben erről is olvashat.

Módosult a társadalombiztosítási törvény (Tbj.) január 1-jével, meghatározva a minimálbér fogalmát: eszerint a minimálbér a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért jelenti. A minimum-járulékalap kifejezést a törvény 2008-tól nem alkalmazza, helyette "a minimálbér kétszerese" kifejezés jelent meg.

A napi-, illetve a heti munkaidő nem változik, viszont ebbe beszámít az ügyelet tartama is - januártól lépnek hatályba a Munka Törvénykönyvének új szabályai.

Mi a teendő, ha valaki a sztrájk miatt nem tud megjelenni munkahelyén? A Munka Törvénykönyve elháríthatatlan oknak minősíti, ha valaki a sztrájk miatt nem tud megjelenni munkahelyén. A távollét idejét később is le lehet dolgozni, de szabadságot is kivehet erre az időre a dolgozó.

Jogszabály-módosítást sürget az Egyenlő Bánásmód Hatóság az egészségügyi, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszternél, mivel sok álláskeresőnél előfordult, hogy miután az elsőfokú munkaköri, illetve szakmai orvosi alkalmassági véleményre hivatkozva elutasították őket a munkáltatók, a fellebbezési lehetőségről megfeledkeztek szólni.

Néhány kisebb szabályt - így például a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozót - módosít a gazdasági és közlekedési miniszter a kormány egyedi döntésével megítélhető támogatások szabályait tartalmazó rendeletében - a jogszabály a Magyar Közlönyben jelent meg.

A 2008-as esztendő átmeneti időszak lesz a későbbre tervezett új nyugdíjszabályok érvényesítéséig. Ezek egy része azonban csak 2013-tól lép hatályba. A résznyugdíj 2008. december 31-ével megszűnik. Változnak az előrehozott öregségi nyugdíj feltételei is. Cikkünkben az alapvető változásokat foglaljuk össze a Jogtanácsadó segítségével.

Több munkaügyi tárgyú törvény módosítására van szükség - mondta Csizmár Gábor tegnap a parlamentben, a javaslat általános vitáján. A tervezet többek között a közszférára vonatkozó prémiumévek programot kiterjeszti a 100 százalékos állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok munkavállalóira is.

A kifizetett munkabért több, szokásosnak mondható levonás terheli. Levonásra csak jogszabály, végrehajtható határozat illetve a munkavállaló hozzájárulása alapján kerülhet sor. Rendkívüli okok azonban ezt bővíthetik. De milyen alapon és mekkora összeghatárig? Cikkünkben ezt foglaljuk össze a Jogtanácsadó segítségével.

A közalkalmazottak magasabb vezető, illetve vezető beosztását, és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek támogatását is módosítja az a törvényjavaslat, amelyet Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter terjesztett pénteken a parlament elé, és amelynek a szövege olvasható az Országgyűlés honlapján.

A szakszervezetek szerint még kiszolgáltatottabbá válhatnak a munkavállalók, a kormány ugyanis a munkaviszonyok liberalizációja jegyében úgy módosítaná a munka törvénykönyvét, hogy a kis létszámú foglalkoztatók indoklás nélkül bocsáthassák el alkalmazottaikat - közli a Magyar Hírlap.