Elon Musk egy kérdésből megtudja állapítani, hogy hazudnak-e a Teslához érkező álláskeresők. Az erre a kérdésre adott válaszból tudja, hogy milyen problémákkal szembesültek eddigi karrierjük során és hogyan oldották meg azt - írja a portfolio.hu.

A visszajelzés akkor jó, ha célirányos, ha a munkavállaló fejlődését szolgálja, és azonnal beépíthető a gyakorlatba. A megfelelően adott visszajelzésnek, akár pozitív, akár negatív nagyon komoly szerepe van, hiszen az előbbi lehetővé teszi, hogy a munkavállaló érezze, értékelik a munkáját, van értelme annak, amit csinál. Utóbbi esetben pedig a visszajelzéssel az a cél, hogy a munkavállaló fejlődhessen, tisztában legyen az esetleges hiányosságokkal.

„Hüm, izé, nos, hát” - kutatások szerint a töltelékszavak optimális előfordulási aránya kb. egy szó/perc, azonban egy átlagos beszélő legalább 5 töltelékszót használ percenkét, vagy akár minden tizenkettedik másodpercben. De hogyan veszélyeztetik ezek a szavak a beszélő által elérni kívánt hatást, és hogyan tudjuk kiiktatni ezeket a szókincsünkből?

Egyre több cégnél panaszkodnak arra, hogy a fiatalabb és idősebb munkavállalók nem értik meg egymást. A probléma valós, nap, mint nap tapasztaljuk, hogy az idősebb és a fiatalabb generációk közötti párbeszéd akadozik, a sérelmek frusztrációkká erősödnek, azok pedig egymásra rakódnak mindkét oldalon. Mi ennek az oka, és mi lehet a megoldás? A legfontosabb tudnivaló talán az, hogy az ehhez szükséges változás alapja a felsővezető gondolkodásának őszinte átalakulása.

Regős Gábor közgazdász, a Századvég Alapítvány elemzője szerint egyelőre nincs létjogosultsága a szieszta bevezetésének, mert csupán két-három olyan hét van egy évben, amikor elviselhetetlen a hőség. Az orvosok szerint javul az ember szellemi és fizikai teljesítménye, ha ebéd után beiktat egy órányi pihenőidőt, sőt ha ez rendszeressé válik, az élettartamot is megnövelheti - írja az MTI.

Egy friss kutatás szerint az egyterű irodákban dolgozó munkavállalók sokkal több időt töltenek azzal, hogy online kommunikáljanak egymással, mint amennyit személyesen beszélnek. Pedig az egyterű irodák lényege éppen az interakció lenne - írja az Index a BBC-re hivatkozva.

A kiégés (burnout) leginkább azokat érinti, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el, akiknek lényegesen több empátiára van szükségük munkájuk ellátásához. Több szakasza van a kiégés szindrómának, a kezdeti idealizmustól, egészen a legvégső apátiáig - írja a Webbeteg.

Motivált dolgozó, új munkahelyen, komoly építkezést igénylő feladattal megbízva. Eleinte minden jól megy, de aztán valahol elakad a folyamat. Mai esettanulmányunk helyszíne egy bank, ahol Béla középvezetőként kezdett, saját részleget épített, ennek elismerése azonban munkáltatói részről hiányzott. Hogyan sikerült túllendülni a nehézségeken? Kökény Tibor, pszichológus írása.

A munkavállalók 80 százaléka érezte már úgy, hogy nem tud megfelelni a munkahelyén. Ami könnyen vezethet kiégéshez. A védőnők, ápolók, nővérek a veszélyeztetettebbek, társadalmi és fizetésbeli elismertségük alacsony, rengeteg túlórát kell vállalniuk, gyakran elégedetlen betegekkel, hozzátartozókkal kell találkozniuk - írja a 24.hu.

Ritka az olyan munkahely, ahol nem éri stressz az embert meg kell különböztetni azonban a jó és a rossz stresszt egymástól. A jó stressz az az izgulás, amit egy új feladat, új projekt vagy munkahelyváltás előtt érzünk. A rossz stresszt viszont nem szabad félvállról venni, mert akár meg is betegíthet - írja a Forbes.

Az elmúlt néhány évben került a köztudatba ez a kifejezés. Mit is jelent az énidő? Mi férhet bele ebbe a kategóriába? Olyan minőségi idő, amit önmagad fejlesztésére vagy feltöltődésre fordítasz - derül ki a Stress-M sajtóközleményéből.

A marketing folyamatosan változik, de a változás üteme is gyorsul. Közhelynek hangzik, éppen emiatt igaz - csak a közhelyek állják ki az idő próbáját. Ám aki megszokott módszerekkel próbálkozik a marketing területén, az a 2010-es évek végén szinte garantálja magának a bukást.

Napjainkban egyre nagyobb különbségek vannak a munkahelyeken együtt dolgozó generációk között, nehézséget okozva a hazai HR szakmának és a cégvezetőknek is. Milyen változásokat fognak elindítani a Z generációs HR szakemberek a munkahelyeken? Detrik Szimonettával, a Human Behaviour Association (HBA)- első magyar HR fókuszú diákszervezet - megálmodójával és alapító elnökével beszélgettünk célkitűzéseikről, az eddig elért eredményeikről és a jövőre vonatkozó terveikről.