Oda kell figyelni a fiatalok munkanélküliségére, mert munka nélkül nehéz elindulni és továbblépni az életben, ami ahhoz vezethet, hogy egy egész nemzedék veszik el - hangzott el egy szakmai konferencián, ahol az Ökumenikus Segélyszervezet "Ygen" Humánerőforrás Központjának munkáját mutatták be. A szervezet abban próbál segíteni, hogy a fiatalokat alkalmassá tegye a munkavállalásra, sokszor ugyanis nem a lehetőségek hiánya, hanem egy belső gát akadályozza az elhelyezkedést.

Becslések szerint az orvosok negyede - megközelítőleg 4-5 ezer doktor - vándorolt külföldre az utóbbi években. Az állam igyekszik itthon tartani az egészségügyi dolgozókat béremeléssel, röghöz kötéssel, de az itthoni fizetések és körülmények nem tudják felvenni a versenyt a külföldiekkel. Ráadásul valóságos üzletág épült az egészségügyi dolgozók közvetítésére - írja a Hvg.hu.

Miközben csökken az álláshirdetések száma, a kevesebb hirdetésre még több önéletrajz érkezik. Az álláskeresés régi eszközeivel már nem lehet eredményesen működni, a kiválasztási folyamatok hatékonyságának növeléséhez racionalizálásra és fejlesztésre lesz szükség. Hogyan alakult át az elmúlt évtizedekben az álláskeresés folyamata?

A HR Portal cikkéből kiderül, miképpen zajlott a 2012-es Londoni Olimpiai Játékok hátterét biztosító munkaerő toborzása, milyenek voltak a munka- és lakhatási körülmények.

A válság kirobbanása óta az elhelyezkedés időszaka megnőtt. Önmagában persze nem csak a válság tehet róla, hiszen a teljes munkaerőpiac átalakulóban van, az Egyesült Államokban rohamosan nő a szabadúszói alkalmazás, Európában egyre többen dolgoznak egyre távolabb otthonuktól. A legfőbb változásokról, tendenciákról Marton Krisztina HR-szakértő nyilatkozott.

Az Út a munkához és a Magyar Munka Terv a megcélzott réteg nyomorközeli létének fenntartásához elegendő. Úgy tűnik, hogy az Orbán-kormány beletörődött ebbe, ezért igyekszik kiegészíteni pl. az öngondoskodásra irányuló Minden gyerek lakjon jól programmal. Összességében az elmúlt 20 év közcélú munkaprogramjai nem adtak lehetőséget a nyílt munkapiaci továbblépésre.

Előző cikkünkben azzal foglalkoztunk, hogy miért is olyan nehéz vidékre csábítani a jelölteket, illetve igyekeztünk bemutatni, kik azok, akiket az átlagosnál valamivel mégis könnyebb mozgásra bírni. A téma folytatásaként bemutatjuk azon motivációs eszközöket, melyek nagymértékben befolyásolják a mobilitási hajlandóságot.

A legnehezebben betölthető munkakörök Magyarországon a szakmunkási, a gépkezelői, a mérnöki, és az értékesítői állások. Magyarországon - a globális átlaggal megegyezően - a megkérdezettek több mint harmada, 34 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehezen talál megfelelő munkaerőt. Tavaly ez az arány csak 23 százalék volt - derül ki egy tanácsadó cég legfrissebb kutatásából.

Hazánk nagyon főváros központú, a legtöbb gazdasági szervezet is Budapesten és annak környékén található, így sokan itt keresnek állást is. Cikkünkben azzal foglalkozunk, hogy mi a helyzet vidéken, miért nehéz ott toborozni, és megnézzük azt is, kik a legmobilisabb munkavállalók, illetve, hogy mivel lehet leginkább motiválni a jelölteket a költözésre, ingázásra.

Az utóbbi időben tapasztalható „jogszabálydömping”, különösen a Munka Törvénykönyvének közelmúltbeli, illetve várható változásai számos ponton érintették a munkaerő-piaci szolgáltatásokat. Cikksorozatunkban a munkaerő-közvetítést, a kölcsönzést, és a „diákmunkát” érintő fontosabb változásokat vesszük számba. Elsőként a közvetítés szabályozásának gyenge pontjait, további fejlesztését járjuk körbe.

Nagy-Britanniában a kormány munkaközvetítő magánvállalkozásokat bíz meg munkahelykereséssel, de egy BBC tévériportból az derült ki, hogy nem ez a legcélravezetőbb mód a munkanélküliségi probléma megoldására - írja az inforadio.hu.

A Workania internetes állásportál felmérése szerint tavaly a legtöbb álláshirdetést tavasszal hirdették meg a cégek, az álláskeresők többsége pedig az év első hónapjában és szeptemberben töltötte fel önéletrajzt az internetre. A kutatásból az is kiderül, hogy a legtöbben a fővárosban szeretnének elhelyezkedni, méghozzá a kereskedelemben.

A magán-munkaerőközvetítők semmilyen körülmények között nem kérhetnek pénzt a munkavállalóktól sem belföldi, sem külföldi közvetítésnél. Ezt egy kormányrendelet szabályozza –- hívta fel a figyelmet Köves Balázs, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének alelnöke az m1 Ma reggel című műsorában.