Jelenleg több mint 50 ezer betöltetlen álláshely van Magyarországon és a vállalatok több mint kétharmada égető munkaerőhiánnyal küzd. Annak ellenére, hogy a piacon lenne az elvárásoknak megfelelő szakképzett munkaerő, a kereslet és kínálat sok esetben mégsem találkozik. Milyen felelősségük van a vállalatoknak ezen folyamatok kialakulásában és azok visszafordításában? Hogyan csökkenthető a fluktuáció és mi motiválja a piac szereplőit az egymásra találásra? Mit tehetünk azért, hogy egy munkavállaló itthon lássa biztosítottnak jövőjét és Magyarországon akarja befektetni meglévő tudását? A válasz összetett.

Hogyan kell jól előkészíteni a távozást a munkahelyről, miután valaki megtudja, hogy gyermeket vár. Meddig tervez valaki tovább dolgozni? Mikorra tervezi a visszatérést? Hogyan adja át a feladatokat?

Hivatalosan is bejelentette a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), hogy szeptember 14-ére újabb, ezúttal egész napos sztrájkot hirdetett.

Az elmúlt napokban a híradásokban megjelent, hogy a kormány újra kívánja szabályozni a vasárnapi munkavégzés szabályait. A LIGA Szakszervezetek közleményben hívta fel a figyelmet, hogy 2016. május 5-én munkáltatói, szakszervezeti közös ajánlás született, amely a törvény módosítását szorgalmazta.

Olyan munkahely is van, ahol kivetítőt állítottak fel, hogy mindenki együtt szurkolhasson. A futball EB alatt lázban égett az ország: így aztán nem csoda, hogy az emberek nem csak a meccsekről beszéltek munkaidőben, hanem ha úgy adódott meg is szerették volna nézni azokat – akár megengedte a munkaadó, akár nem. Volt, ahol közösen szurkoltak a kollégák a magyar csapatnak. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az olimpia kapcsán mi a helyzet: sokan időzítik-e erre az időszakra a szabadságukat, van-e aki lóg ilyenkor a munka alól, vagy épp közösen szurkolhatnak a magyaroknak, mert a munkáltató erre is lehetőséget ad.

Megújult a gyöngyösi Bugát Pál Kórház Hotel Diagnosztikai épületének földszintje. A festésben a Gyöngyöshalászon gyárat építő Apollo Tyres munkatársai segítettek a hétvégén, közölte a cég. Összesen 50 liter festéket és tucatnyi ecsetet használtak fel.

A júniusi, két órás figyelmeztető sztrájk után szeptember közepén egész napos munkabeszüntetést tartanak az önkormányzati köztisztviselők, akik átlagosan 30 százalékos béremelést követelnek októbertől. A sztrájkban becslések szerint ötezer dolgozó vesz majd részt, amennyiben a kormányzat nem tárgyal velük érdemben erről a kérdésről- tudtuk meg Boros Péternétől, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazotttak és Közszolgálati Dolgozó Szakszervezetének elnökétől.

Augusztus 5-én (magyar idő szerint 6-án hajnali egykor) rajtol a XXXI. nyári olimpia Rio de Janeiróban. A magyar csapat 159 sportolóval indul 21 sportágban, az őket kísérő edzőkkel, sportvezetőkkel és szakmai személyzettel együtt a Magyar Olimpiai Bizottság 294 fő utazását finanszírozza. Gyakran szokták azt mondani, hogy az olimpiai részvétel a sportolók pályafutásának csúcsa és hogy az olimpiai cím mindenki nagy álma. De vajon mennyi pénzt hoz az olimpiai siker a konyhára? A dicsőségen kívül mi motiválhatja olimpikonjainkat, hogy Rióban érmet szerezzenek? Miből él ma egy olimpikon?

Bizonyos normák és keretek között egyes cégek engedélyezik a versenyek nézését, a munkavállalók pedig a kiesett időt ledolgozhatják, elcsúsztathatják. Vajon lehet ezt másképp is csinálni?

Közel 20 ezer tanárt érinthet pozitívan, hogy a kormány változtatott a pedagógusok minősítési rendszerén - tudatja az Eduline.hu. A portál azt írja, hogy a kormány egyszerűen megmondta, hogy kiket minősíthetnek fel jobb fizetéssel a Pedagógus II. szintre.

Szeptembertől tárgyalnának az autóbuszos ágazat jövő évi béreiről a zalai közlekedési szakszervezetek, amelyek 2017-re 10-15 százalékos keresetfejlesztést javasolnak, de egyes foglalkozási csoportoknál - 3 éves ütemezéssel - 50 százalékos emelést is indokoltnak tartanak - közölte Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete (ZVDDSZ) és a Zala Volán Személyközlekedési Szakszervezet (ZVSZSZ).

Gyakori probléma ma a magyar munkaerőpiacon, hogy egy munkavállaló egy szaktanfolyam elvégzése után nem tud elhelyezkedni, mert nincsen hozzá gyakorlata. Általában a cégek minimum 1-3 év szakmai tapasztalatot kérnek, ezért esély sincsen arra, hogy a tanfolyam elvégzése után munkát találjon a dolgozni kívánó álláskereső. Erre a problémára kerestük a választ; hogyan hidalható át, hogy ne kelljen még egy-két évet ingyen gyakorlatoskodnia annak, aki már pénzt akar keresni.