-Mi mond a bölcsész hallgató a végzett bölcsésznek? -Két hamburgert kérek. Így szól a nem kevés realitással bíró vicc, amin persze nem mindenki nevet jóízűen. Elgondolkozni viszont érdemes azon, mit tanuljon ma egy fiatal, hogy szinte biztosan el tudjon helyezkedni, karriert tudjon építeni. Vannak-e egyáltalán ilyen szakmák? Elég- e egy munkaerő-piaci helyzetelemzés a boldoguláshoz, vagy ennél több kell egy szép ívű karrierhez?

„Mi leszel, ha nagy leszel?” Egy kutatás szerint, 10 megkérdezett óvodásból, maximum kettő ad olyan választ erre a kérdésre, aminek van realitása, mert mire felnő, az általa választott munka már nem fog létezni, 50 százalékuknak pedig olyan állása lesz, amit még nem is ismerünk. Hogy alakítja át a technika robbanásszerű fejlődése, az algoritmusok és gépek uralma a jövő munkahelyeit, a karrierkilátásokat? És mik azok a területek, amik fókuszba kerülve újabb munkahelyeket teremtenek?

Új időszámítás kezdődhet a munkaerő toborzás és integrálás piacán. A JobGroup egy olyan, összetett fejlesztési programba vágott, amelynek eredményeként a munkáltatói márkaépítés, a toborzás és az egyedi igényű munkavállalók integrálása közös szemlélet alapján és konkrétan mérhető eredményességgel zajlik majd a vállalatoknál. A JobGroup vezetői szerint fejlesztésük megoldást jelenthet a kettészakadó munkerőpiac gondjaira.

Nem könnyű kitűnni a gyakran sok száz álláskereső és életrajz közül, de erre is van megoldás. A Business Insider szerint a "titkos fegyver" a személyes honlap.

Az elmúlt évben 28 százalékkal több hirdetés között böngészhettek online az álláskeresők, mint 2013-ban. Az értékesítés és kereskedelem kategóriában hirdették meg a legtöbb új pozíciót, és ezekre az állhirdetésekre is jelentkeztek a legtöbben - derül ki a Profession.hu éves jelentéséből.

Az autóiparban ma már életfontosságú a tehetséges huszonéves - elsősorban műszaki végzettségű - fiatalok megszólítása, kiválasztása, és nem utolsó sorban megtartása. Ebben lépett nagyot Gondár Edina, a Dunakilitiben található Veritas Kft. személyzeti vezetője, mikor egészen új alapokra helyezte a HR-tevékenységet, és ezen belül a kiválasztást is. Ma már egészen más kultúrába csöppen az, aki ellátogat az ország nyugati szegletébe. Köszönhető ez - a menedzsmenten kívül- az olyan, huszonéves kollégáknak is, akikkel a fiatal műszakiak könnyebben megértik magukat, hiszen egy nyelvet beszélnek. A személyzeti vezetővel, és az ő egyik, Y-generációs kiválasztási munkatársával, Molnár Albertinával beszélgettünk a generációk közti különbségekről, illetve a földrajzi, iparági kihívásokról.

A HR-eseket ez évben leginkább foglalkoztató kérdésekről kérdezte a HR Portál Klein Sándor kiválasztási szakértőt, munkapszichológust, aki szerint a szervezetek egyre inkább az önálló és kreatív munkavállalókat keresik, a kiválasztásnál tért hódít az internet, de divatos a munkahelyi szituációkat modellező értékelő központ módszer is (amely ugyancsak az automatizálás irányába halad).

Számítástechnikai ismeretek és idegennyelv tudás nélkül jövőre minden eddiginél nehezebb lesz elhelyezkedni. Szakemberek szerint érdemes megváltoztatni gondolkodásunkat, hozzáállásunkat és bátran belevágni valami újba, akár a tanulásba. Az elhelyezkedéshez január elsején kell megfogadni, min változtatunk azért, hogy munkát találjunk.

Főnöknek lenni nem nagy kunszt. Jó főnöknek, sőt, vezetőnek lenni, sokkal nagyobb érdem. A hatalmat úgy gyakorolni, hogy a beosztottak tiszteljenek minket, bízzanak bennünk, és lelkesen végezzék el feladataikat, az sok munkát, tanulást, önismeretet és empátiát igényel.

A vállalaton belüli toborzásról megoszlanak a vélemények. Egyre többen használják Magyarországon is, de még mindig sokan keresik az új munkaerőt házon kívül. Hogy mikor érdemes vállalaton belül kiválasztani az új munkatársat, és mikor jobb megoldás meghirdetni egy adott pozíciót, sok tényezős kérdés. Mindkét kiválasztási folyamatnak megvannak az előnyei és a hátrányai, melyek különféle feladatokat, és fontos mérlegelést jelentenek a HR-esek számára.

Az új munkatársak kiválasztása mindenképpen kulcsfolyamat az emberi erőforrás menedzsmentben. Egyre több szervezet forintosítja, mennyibe is kerül 1-1 felvételi folyamat, a kalkulációk során a közvetlen toborzási költségeken túl a kollégák interjúzással töltött munkaidejének értékét illetve a fluktuációval járó költségeket is érdemes figyelembe venni. Egyértelmű érdeke a cégeknek, hogy a kiválasztás a lehető legjobb szakmai alapokon és leghatékonyabban folyjon, ennek biztosítását azonban nem az interjúszobában kell elkezdeni.

Az álláskeresők többsége enged az elképzelt fizetéséből, ugyanakkor a beadott pályázatok fele tartalmaz ferdítéseket - derül ki egy kutatásból, amely arra is rámutat, a magyarok háromnegyede szerint a szebbek előnnyel indulnak a toborzás során, ugyanakkor a legfontosabb sikertényezőnek a kölcsönös szimpátiát tartják.

Az oktatási politika és a munkáltatói igények összehangolására, rugalmasabb munkaerőpiacra van szükség a világszerte problémát okozó szakemberhiány leküzdése érdekében - olvasható egy tanulmányban.