A kormány szerint a CSOK egyszerre családpolitikai és gazdaságélénkítő intézkedés, amelynek három célja van: az építőipar fellendítése, több gyerek születése és a családok lakáshoz jutása. „Utóbbi zárójelbe tehető, de nem ez a legnagyobb probléma, hanem az, hogy kizárólag a közép- és felsőosztály megsegítéséről szól, miközben a legszegényebbeket, a munkanélkülieket, a közmunkásokat, a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott például tanárokat, a külföldre ingázó szezonális munkásokat tudatosan kizárják abból. Hiszen nekik nincs folyamatos munkaviszonyuk” – mondta a HR Portálnak Szikra Dorottya szociálpolitikus.

Európa-szerte átlagosan 16,1 százalékkal alacsonyabb összeget visznek haza a nők havonta az Eurostat adatai szerint. Az egy évvel korábbi állapotokhoz képest a legnagyobb javulás Magyarországon következett be, írja a vg.hu.

Jelenleg 60 adófajta létezik Magyarországon a Jalsovszky Ügyvédi Iroda számításai szerint. Az általános forgalmi adó (ÁFA) 25 százalékban, a személyi jövedelemadó pedig 13 százalékban járul hozzá a központi adóbevételekhez, ugyanakkor az adók döntő többsége 1 százaléknál kisebb mértékű bevételt generál. Nemzetközi viszonylatban is soknak tűnik a 60 féle adó.

Új típusú Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) alapítható a munkáltató gazdasági teljesítményének javítása céljából közvetlen munkavállalói érdekeltség megteremtésével.

Az európai átlaghoz képest (57 százalék) elkötelezettebbek a magyar dolgozók munkahelyük iránt - derül ki az Aon Hewitt 2015-ös felméréséből. Hazánkban a dolgozók 62 százaléka ajánlja munkahelyét és nem tervezi a váltást. Bár az adat biztató, van még hova fejlődni.

Bár az idei vezérigazgatói felmérés még nem nyilvános, a PwC HR üzletág-igazgatója annyit elárult róla, hogy a 2016-os kilátásokat tekintve a megfelelő szakemberek hiánya a cégvezetőket aggasztó problémák között az első helyre került. Éppen ezért egyre több cégnél kerül a figyelem középpontjába a tehetséggondozás, a tehetséges munkatársak megtalálása és megtartása. Mindezekről a problémákról, lehetséges megoldásokról is szó esett a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) és a Boscolo közös konferenciáján, amely a tehetséggondozást és a mentorálást állította a középpontba.

Sok múlik azon, tisztában vagyunk-e erősségeinkkel, fejlesztendő területeinkkel és azon is, tudatában vagyunk-e, mások hogyan látnak minket. Tudniillik reális önismerettel köthetünk vezetőnkkel érdemi célmegállapodást a munkahelyünkön a TÉR keretén belül. Továbbá a készség- és kompetenciafejlesztés hatékonysága is ezen múlik. „Különben használhatatlan, a padláson porosodó, a mindennapokban alkalmazhatatlan technikákat visz haza a tréningről a munkatárs - mondta Suhai Gábor, az EQ-Skill szakmai igazgatója. A munka- és szervezetpszichológus a HR Portálnak adott interjújában kifejtette: sok szervezet alkalmaz ún. 360 fokos értékelést. A Belbin csoportszerep kérdőív jó eszköz lehet ennek támogatására.

Mivel az életünk jelentős hányadát a munkahelyünkön töltjük, nem árt, ha ott jól érezzük magunkat. Mindez akár elcsépelt is lehetne, azonban Jürgen Appelo, aki az evosoft meghívására tartott előadást Budapesten, néhány praktikus tanáccsal is ellátta a szervezeteket, hogy a vállalati kultúrájukba is be tudják építeni a módszereket, amivel az ott végzett munkát élvezetesebbé, az alkalmazottakat boldogabbá és ezzel egy időben hatékonyabbá lehet tenni. Látogatásakor interjú készült vele.

A közfoglalkoztatottak bére idén sem éri el az 52 ezer forintot, így a minimálbérnél 22 ezer forinttal kevesebbet visz haza egy közmunkás, írja a Magyar Nemzet keddi számában a Belügyminisztériumtól kapott információk alapján.

A versenyszférában működő szállítmányozó cégek csábítják a munkaerőt, amiből hiány van, így jelentősen emelik a béreket. Míg az állami vállalatoknál sorban jelentik be a sztrájkkészültséget a megegyezés hiányában, írja a Napi.hu.

A jóléti államok béreihez felzárkózás még évtizedekig csak álom maradhat. Magyarországon a dolgozók nagyjából az osztrák bérek harmadát kapják, így nem csoda, hogy egyre több területen helyeznek kilátásba sztrájkokat a szakszervezetek, írja a Világgazdaság.

Decemberben 5,7, a tavalyi év átlagában 4,2 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest. Az átlagos nettó kereset az múlt év átlagát tekintve 162 300, decemberben 178 585 forint volt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) számos munkatársának fizetése alig haladja meg a minimálbért. Egy középfokú végzettségű, kezdő pénzügyőrjárőr például nagyjából bruttó 130 ezer forintot keres havonta - írta a Magyar Nemzet.