Döbbenetes eredményeket hozott egy globális felmérés: a magyar munkavállalók 90 százaléka nem elkötelezett a munkahelye iránt, 45 százalékuk aktívan állást is keres a meglévő munkája mellett. Mivel pedig ha valaki manapság tehetséges munkavállalókat akar találni, akkor egyáltalán nincs (akár szó szerint) határok közé szorítva, hiszen a technológiának köszönhetően a globális munkaerőpiacról válogathat – akár a máshol elégedetlen munkavállalók közül. Ugyanez igaz a másik oldalra, az álláskeresőkre, akik ha megvan hozzá a képzettségük, tehetségük, nyelvtudásuk, akkor bárhol találhatnak munkát, ahol éppen az ő készségeikre, képességeikre van szükség. Mindez már nem a jövő, hanem egyre inkább a jelen, amivel a HR szakembereknek is szembe kell nézniük, mert egyrészt a tehetséges munkaerőért egyre nagyobb a verseny, másrészt bizonyos területeken egyre nagyobb a szakemberhiány, és ha valaki nem nyit az új toborzási módszerek, lehetőségek felé, valamint nem igyekszik saját márkájával megg

Finnországban próbaképpen hamarosan bevezetik valamint jövőre Utrecht városa is kísérletet tehet a munkavállalás LÉT-pénzzel történő motiválására. India, Namíbia és Brazília egyes területein is elkezdték kipróbálni, írja a Világgazdaság.

Ki ne szeretné, ha nem csak kettő, hanem esetleg három vagy akár négy napból állna a hétvége? Egyre több cikk és szakember veti fel, hogy a rövidebb idejű, rugalmasabb munkavégzés nem csak a dolgozóknak, hanem a cégeknek is jobb lenne, mert a munkavállalóik hatékonyabban dolgoznának. A munka világának átalakulása hosszabb távon elkerülhetetlennek tűnik, azonban a malomkerekek lassan őrölnek. Bár jelek vannak a változásra, apró lépések már most is egyes helyeken, az egyéni és vállalati berögződések miatt a rendszer egészét nem könnyű mozdítani, és nem is biztos, hogy a napok számát kell „kőbe vésni”. Sok a pro és még több a kontra érv, de az egészen biztos, hogy egész rendszereknek kellene átalakulniuk, nem csak a munka színterén, ha a felvetés egyszer komolyra fordulna.

Holnap érkezik meg a BKV-sofőrök számláira a migránsok szállításáért járó rendkívüli bér: a vezetésért napi bruttó 25-30 ezer forintot, az állásidőért bruttó 1750-et fizet a BKV.

Már csütörtöktől többletjuttatást kaphatnak a bírák és igazságügyi alkalmazottak, az Országos Bírósági Hivatal elnökének utasítása alapján, írja az Index.

Több száz milliárd forintot spórolt az állam a nyugdíjszabályozás változtatásaival, a korkedvezmények erőteljes csökkentésével, a sorból egyedül a "Nők 40" lóg ki, írja a Policy Agenda elemzése alapján a Napi.hu.

Évente átlagosan 1858 órát dolgoznak a magyarok, ennél többet Európában csak a görögök, a lengyelek és az észtek töltenek a munkahelyükön – derül ki az OECD tavalyi adataiból. Ám az is kiderült, hogy hiába dolgozunk többet, adott idő alatt Németországban kétszer annyi értéket állítanak elő - írja a Metropol.

A magyarok leginkább pénzügyi okokból nem mentek nyaralni idén, a magasabb jövedelemmel rendelkező munkavállalók nagy része pedig azért, mert nem volt rá ideje - derül ki egy portálunknak eljuttatott kutatásból.

A tehetséges munkaerő kivándorlása komoly feszültségeket okoz a hazai munkaerőpiacon. A munkaerőhiány különösen a központi és a nyugati országrészben jelent súlyos problémát. Összébb kell zárni a környező országokhoz képesti bérollót - tájékoztatta portálunkat a világ második legnagyobb személyzeti tanácsadó cége.

A KSH friss adatai szerint a 2015 január és júliusi időszakban 234 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, amely 3,5 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest.

Amikor juttatásokról beszélünk, sokszor az étkezési utalvány, az üdülés biztosítása, a bérlet térítése, és ehhez hasonlók jutnak a szakemberek eszébe. A munkáltatói célokat támogató juttatási paletta azonban ennél sokkal szélesebb lehet. Néha a munkavállalói igények, néha egy-egy jó ötlet eredményez olyan hatásos ösztönző elemet, amely messze túlhaladja a munkáltatók, illetve a munkavállalók korábbi elvárásait. A Personal Hungary programjából természetesen nem maradhatnak ki a már bizonyított ötletek, pilotok. A cikkben szereplő három szakemberrel személyesen is találkozhatnak a november 11-12-i rendezvény résztvevői.

Magyarországon a lakosság száma 34 év alatt 800 ezerrel csökkent. Proaktív és preventív, hosszabb távon fenntartható társadalombiztosítást kell kialakítani, amelyben a szociális biztonság nem költség, hanem beruházás - mondta Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár.

A többségi állami tulajdonú cégeknél, akár 3-5 millió forint is lehet a vezetők bruttó alapbére, derül ki a Magyar Közlönyből.