A bruttó bérek alakulása 2007-ben hozta a papírformát: a felső vezetők és a szakmunkások jövedelme között egyre inkább kinyílt a "bérroló", egyes vezetők több tízmilliót kerestek az évben. Magyarország keleti és nyugati régióiban továbbra is jóval kevesebb volt az átlagkereset, mint a fővárosban és környékén.
Csak egyszer fordult elő, 1999-ben, hogy a bruttó béremelés javasolt felső határánál alacsonyabb bérkifizetést regisztrált az év végén országos átlagban a Központi Statisztikai Hivatal, amióta bérszabályozás helyett az országos érdekegyeztető fórum ajánlásai befolyásolják az országos bérek alakulását a versenyszférában.
A munkaadói járulékok 8-10 százalékpontos csökkentése révén évente 180-200 milliárd forinttal kisebb lehetne az élőmunka terhelése - ez a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal (GVK) hétfői ülésén megfogalmazott, 2009-től bevezethető adóváltoztatások egyik legfontosabb eleme.
2026 februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 725 500, a nettó átlagkereset 509 200 forint volt - jelentette... Teljes cikk
Hiába javult az üzleti hangulat a magyar piacon, a VOSZ Barométer friss felmérése szerint a cégek többsége továbbra sem tervez érdemi béremelést.... Teljes cikk
A választások után fókuszba került a Tisza Párt adóprogramja, amely jelentős átrendeződést hozhat a közterhekben. A tervek az alacsony... Teljes cikk
A legnagyobb HR-kockázatok már a belépés előtt felmerülhetnek, sokszor észrevétlenül, egy-egy megalapozatlan döntésben, különösen akkor, amikor a... Teljes cikk
A magyar vállalkozásoknál mindennapos, hogy a tulajdonos maga látja el az ügyvezetést, akár díjazás nélkül is. Ez azonban társadalombiztosítási... Teljes cikk