Majd minden második magyar vállalatnál gondot jelent a nyári munkarend fenntartása, pedig néhány egyszerű szabály betartásával a legtöbb cégvezető könnyen felkészíthetné vállalatát a nyári szezonra.

Rugalmas munkaidőt várnak el munkahelyüktől a fiatalok, és a többségüket ezért még a túlóra sem zavarja - derül ki a JobsGarden saját kutatásából.

Az egyetemisták számára elsősorban a szervezet értékei és jövőképe a legfontosabb szempontok, amikor potenciális munkahelyükről döntenek - derül ki a KPMG nemzetközi felmérésének eredményeiből. Míg a megkérdezett fiatalok 84 százaléka nem dolgozna olyan cégnél, melynek értékei nem egyeznek a sajátjaival, 92 százalékuk szerint első munkaadójuk kiválasztásakor fontos, hogy a szervezet víziója érdekes legyen.

Pszichológiai tesztekkel nemcsak a kiválasztást, de az onboardingot, a fejlesztést, a motivációt, és újfajta megközelítéssel még a dolgozói elégedettség mérését is sokkal sikeresebbé lehet tenni. A pszicho-informatika reneszánszát az a rengeteg, rendelkezésre álló adat adja, amelyet csak össze kell gyűjteni, és megfelelően strukturálni, hogy egy egészen más minőségű HR-tevékenységet lehessen végezni. A kihívás abban áll, hogy az erősödő tech-oldallal a méltó bánásmódot kellene segíteni.

Sok munkahelyi szokás - a hosszú munkaidő, a munka-magánélet konfliktus, a kiszámíthatatlan munkaórákból és elbocsátásokból eredő anyagi bizonytalanság, a munkakör feletti kontroll hiánya vagy a társadalmi támogatottság hiánya- ugyanannyira káros az egészségre és kapcsolatba hozható a halálozással, mint a passzív dohányzás, amely egy ismert rákkeltő. A vezetői gyakorlatok, a munkahelyi stressz és az egészségügyi kiadások közötti összefüggéseket kutatja Jeffrey Pfeffer, a Stanford Egyetem professzora, aki elnyerte a Rajk László Szakkollégium Herbert Simon-díját.

A hierarchia nem is igazán trendi és nem is feltétlenül érzik benne jól magukat az emberek. Ugyanakkor a teljes konszenzusra törekvés megölheti a döntéshozási képességet, és így az előrelépést is gátolhatja. De akkor milyen egyéb lehetőség van? Ennek jártunk utána a Lab.Coop, technológiai vállalkozásokat építő cégnél, ahol mindenki partner, így tulajdonosa is a cégnek egyben, szervezetük pedig a holacracy módszerére épül, amellyel a Management Innovator Awards pályázatát is megnyerték.

Liviczki-Horváth Krisztina, a Takko HR-vezetője munkanapjain rendszeresen keresi fel üzleteiket, ahol a régióvezetőkkel egyeztet a feladatokról. Riportokat készít a németországi központnak és interjúztat is. A kollégáival ebédel, ami jó alkalom arra, hogy mindenkit megismerjen a cégnél.

Míg hazánkban a gazdaságilag aktív lakosság közel fele nő, a vezetők és a vállalkozók között mégis túlsúlyban vannak a férfiak. Hogy ez megváltozzon, ahhoz a társadalmi támogatás és szemléletváltás mellett vezetői példaképekre, erős női hálózatokra, a férfiak érzékenyítésére és önbizalommal teli, magabiztos nőkre van szükség, derült ki a Loffice-ban, a Startup Safary keretében megrendezett „Future Leaders - nŐK a jövő vezetői?” panelbeszélgetésen.

A XXI. századi rohanó világban mind a magánéletben, mind az üzleti életben nehéz lépést tartani az állandó változásokkal. Kihívást jelent rugalmasan és gyorsan reagálni a folyamatos fejlődésre, és szinte lehetetlen követni a legújabb irányzatokat, innovatív szemléleteket, eszközöket. Mindemellett köztudott, hogy a magánélet és az anyagiakat megteremtő gazdasági tevékenység közti összhang elengedhetetlen az emberek jól-létének és komfortjának megteremtéséhez. Ha az emberi tevékenységrendszer gazdasági és családi oldala közti harmónia megbomlik, ha az egyiket a másik kárára próbálják meg erősíteni, az mindkettőt károsítja.

Két-három hétre előre teljesen tele van Szende Csaba, az Eaton HR-igazgatójának naptárja. Két megbeszélés között riportokat néz át és az emailjei számát igyekszik minimalizálni. Munka után sport vagy üzleti vacsora következik, a hétvége azonban a családé. HR-vezetők 1 napját bemutató sorozatunk következő része.

Attitűdváltásra van szükség számos tekintetben a HR és a vállaltok vezetése részéről is. Már nem lehet csak tekintéllyel és az „örülj, hogy van állásod” hozzáállással sakkban tartani a munkavállalókat, és sokszor nem állnak sorba tömegek vagy sorjáznak a CV-k egy-egy álláshirdetés nyomán. Ezek az idők elmúltak, hiszen egy munkáltatónak pillanatok alatt rossz hírét kelthetik a közösségi médiában, a toborzóknak maguknak kell utánamennie a tehetségeknek, a HR-nek pedig keményen kell dolgoznia a munkaerő megtartásáért. Mindezeket a problémákat boncolgatta a BaBér Panoráma HR konferencia a Boscoloban, amelyet a HR jövőjéről szervezett a BaBér Business és a HR Portal.

Mára a fiatal munkaerő kevésbé hajlamos elhagyni a munkahely nyújtotta biztonságot, és borúlátóbbak is a jövőbeli kilátásaikat illetően a korábbi évekhez viszonyítva. Azokkal a vezetőkkel tudnak azonosulni, akik nemcsak a többséghez, hanem a kirekesztettekhez is szólnak, és kifejezetten pozitívan viszonyulnak az „utánuk következő” Z generációhoz - derül ki a Deloitte Y generációsok körében végzett globális felméréséből, amelynek tanulságait a Deloitte Zrt. Adó- és jogi tanácsadás üzletágának vezetője foglalja össze.

A rugalmas munkavégzés és a kollégák személye a legfontosabb tényezők a jövő munkavállalói számára. Az alapfizetés sem maradt le a dobogóról, de a relatív fontosságot tekintve a top öt elem között a javadalmazáshoz kapcsolódó tényező csupán a harmadik. A PwC Magyarország közel 13000 középiskolában vagy felsőoktatási intézményben tanuló diák és pályakezdő munkahely-választási preferenciáit mérte fel 2016 novembere és 2017 márciusa között.