Sok munkahelyi szokás - a hosszú munkaidő, a munka-magánélet konfliktus, a kiszámíthatatlan munkaórákból és elbocsátásokból eredő anyagi bizonytalanság, a munkakör feletti kontroll hiánya vagy a társadalmi támogatottság hiánya- ugyanannyira káros az egészségre és kapcsolatba hozható a halálozással, mint a passzív dohányzás, amely egy ismert rákkeltő. A vezetői gyakorlatok, a munkahelyi stressz és az egészségügyi kiadások közötti összefüggéseket kutatja Jeffrey Pfeffer, a Stanford Egyetem professzora, aki elnyerte a Rajk László Szakkollégium Herbert Simon-díját.

A hierarchia nem is igazán trendi és nem is feltétlenül érzik benne jól magukat az emberek. Ugyanakkor a teljes konszenzusra törekvés megölheti a döntéshozási képességet, és így az előrelépést is gátolhatja. De akkor milyen egyéb lehetőség van? Ennek jártunk utána a Lab.Coop, technológiai vállalkozásokat építő cégnél, ahol mindenki partner, így tulajdonosa is a cégnek egyben, szervezetük pedig a holacracy módszerére épül, amellyel a Management Innovator Awards pályázatát is megnyerték.

Liviczki-Horváth Krisztina, a Takko HR-vezetője munkanapjain rendszeresen keresi fel üzleteiket, ahol a régióvezetőkkel egyeztet a feladatokról. Riportokat készít a németországi központnak és interjúztat is. A kollégáival ebédel, ami jó alkalom arra, hogy mindenkit megismerjen a cégnél.

Míg hazánkban a gazdaságilag aktív lakosság közel fele nő, a vezetők és a vállalkozók között mégis túlsúlyban vannak a férfiak. Hogy ez megváltozzon, ahhoz a társadalmi támogatás és szemléletváltás mellett vezetői példaképekre, erős női hálózatokra, a férfiak érzékenyítésére és önbizalommal teli, magabiztos nőkre van szükség, derült ki a Loffice-ban, a Startup Safary keretében megrendezett „Future Leaders - nŐK a jövő vezetői?” panelbeszélgetésen.

A XXI. századi rohanó világban mind a magánéletben, mind az üzleti életben nehéz lépést tartani az állandó változásokkal. Kihívást jelent rugalmasan és gyorsan reagálni a folyamatos fejlődésre, és szinte lehetetlen követni a legújabb irányzatokat, innovatív szemléleteket, eszközöket. Mindemellett köztudott, hogy a magánélet és az anyagiakat megteremtő gazdasági tevékenység közti összhang elengedhetetlen az emberek jól-létének és komfortjának megteremtéséhez. Ha az emberi tevékenységrendszer gazdasági és családi oldala közti harmónia megbomlik, ha az egyiket a másik kárára próbálják meg erősíteni, az mindkettőt károsítja.

Két-három hétre előre teljesen tele van Szende Csaba, az Eaton HR-igazgatójának naptárja. Két megbeszélés között riportokat néz át és az emailjei számát igyekszik minimalizálni. Munka után sport vagy üzleti vacsora következik, a hétvége azonban a családé. HR-vezetők 1 napját bemutató sorozatunk következő része.

Attitűdváltásra van szükség számos tekintetben a HR és a vállaltok vezetése részéről is. Már nem lehet csak tekintéllyel és az „örülj, hogy van állásod” hozzáállással sakkban tartani a munkavállalókat, és sokszor nem állnak sorba tömegek vagy sorjáznak a CV-k egy-egy álláshirdetés nyomán. Ezek az idők elmúltak, hiszen egy munkáltatónak pillanatok alatt rossz hírét kelthetik a közösségi médiában, a toborzóknak maguknak kell utánamennie a tehetségeknek, a HR-nek pedig keményen kell dolgoznia a munkaerő megtartásáért. Mindezeket a problémákat boncolgatta a BaBér Panoráma HR konferencia a Boscoloban, amelyet a HR jövőjéről szervezett a BaBér Business és a HR Portal.

Mára a fiatal munkaerő kevésbé hajlamos elhagyni a munkahely nyújtotta biztonságot, és borúlátóbbak is a jövőbeli kilátásaikat illetően a korábbi évekhez viszonyítva. Azokkal a vezetőkkel tudnak azonosulni, akik nemcsak a többséghez, hanem a kirekesztettekhez is szólnak, és kifejezetten pozitívan viszonyulnak az „utánuk következő” Z generációhoz - derül ki a Deloitte Y generációsok körében végzett globális felméréséből, amelynek tanulságait a Deloitte Zrt. Adó- és jogi tanácsadás üzletágának vezetője foglalja össze.

A rugalmas munkavégzés és a kollégák személye a legfontosabb tényezők a jövő munkavállalói számára. Az alapfizetés sem maradt le a dobogóról, de a relatív fontosságot tekintve a top öt elem között a javadalmazáshoz kapcsolódó tényező csupán a harmadik. A PwC Magyarország közel 13000 középiskolában vagy felsőoktatási intézményben tanuló diák és pályakezdő munkahely-választási preferenciáit mérte fel 2016 novembere és 2017 márciusa között.

Gigler Anita boltnyitással és szortiment-ellenőrzéssel indítja a napját, majd körbevezeti az új kollégát az irodában, megváltozott munkaképességű kollégák tréningjéről beszél, este pedig Employer Branding díjátadóra megy. Így telik a Rossmann személyzeti vezetőjének egy munkanapja.

Ahogy más területekre sem, konyhai dolgozókat sem könnyű ma Magyarországon találni. Egy éttermeket üzemeltető cég nyitott a fogyatékosok, a menekültek és a nyugdíjasok irányába is, hogy motivált munkaerőt találjon, írja az Abcúg.

A magyar munkavállalók 82%-a szereti a munkáját és a munkahelyét, 74%-uk egyetért azzal a kijelentéssel, miszerint a munka és a magánélet közötti egyensúly megfelelő. Mindez annak ellenére van így, hogy többségüknek (68%) hetente átlagosan 7 túlórája van, amelynek 41%-a kifizetetlen, derül ki az Epson új felméréséből.

A munka és magánélet egyensúlyának kérdését már nem egyszer érintettük cikkeinkben, ahogyan azt a megközelítést is, hogy ilyen valójában nem létezik. Az, hogy milyen életminőségünk van, inkább azon múlik, hogy hol szabunk meg bizonyos határokat, melyeket ráadásul a technológiai fejlődés adta lehetőségek egyre inkább elmosnak. Ez persze egyfelől pozitív, hiszen lehet távmunkában dolgozni, mondjuk rugalmas munkaidőben, tehát sokat kapunk, ugyanakkor negatív, ha még este is a munkánkkal kell foglalkoznunk, és a munka és a magánélet tere összefolyik, akkor mindez sokba is kerülhet.