Szőke Ildikónak, a több mint 2200 főt foglalkoztató Raiffeisen bankcsoport HR vezetőjének nem könnyű kiválasztania egy napot, amely hiteles betekintést mutat abba, milyen izgalmasak is általában a mindennapjai. Az Ildikó által bemutatott munkanapba workshopok, értekezletek, egy autós szendvicsebéd és egy fejvadásszal történő beszélgetés is belefér.

A hazai kis- és középvállalkozások (KKV) vezetőinek több mint 75 százaléka véli úgy, hogy a munkatársakba vetett bizalom elegendő lehet a visszaélések megelőzésére, ugyanakkor átlagosan éves bevételük 5-7 százalékát visszaélések miatt vesztik el, ami árnyalja a vállalatvezetők pozitív elképzeléseit - derült ki az EY Magyarország és a Gazdaság-, és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közös kutatásából.

Jelenleg Magyarországon a minimálbér szintje nem csupán a környező országok minimálbér szintje alatt húzódik, hanem az még a létminimum szintjét sem éri el, megközelítőleg 20.000 forinttal kevesebb. Persze nem biztos, hogy a munkaadók is örülnek. Lássuk milyen pozitív és negatív oldalai lehetnek az emelésnek.

A vezetői munkakörökben szinte nincs fluktuáció, a 12 legnehezebben betölthető munkakör között ott van a HR-es és a pincér, a közmunkások kölcsönözhetősége nem oldaná meg a munkaerőhiányt - ezek egy, a munkaerő megtartásáról szóló kutatás friss eredményei.

Lehet igazságos, mértékletes, hasznos a gazdaság, és az azt működtető pénz, ha erkölcsös a mód, ahogy azt kezelik. Baritz Sarolta Laura, domonkos szerzetesnő, aki egykor a Pepsi magyarországi leányvállalatának kereskedelem-fejlesztési menedzsere volt, most olyan, újszerű gazdasági konstrukciót mutatott be, amely alapján már egy sor, felelősen gondolkodó és cselekvő vállalat állította át a működését. A puszta profitmaximalizálás társadalmi hasznosság nélkül kártékony. Ugyanakkor az erkölcsi alapokon nyugvó cégek tőzsdei értékét nem rontja le a közjóért való cselekedet.

Ha egy nő cége kerül bajba, akkor a krízisért sokkal gyakrabban okolják a személyesen a női vezetőt, mintha egy férfi töltené be a vezérigazgatói pozíciót, derül ki egy friss felmérésből, amiről a Business Insider írt.

91 hazai cég 44 ezer munkavállalójával végzett felmérése alapján a vállalat 16. alkalommal adta át az Aon Legjobb Munkahely Díjakat. Az idei 10 győztes a gyógyszeripar, a kereskedelem, valamint az IT és a telekommunikációs szektor képviselői lettek. A legjobbakat elhúztak az „átlag cégek előtt”: ők könnyebben tudják megtartani a dolgozókat, akik azt érzik, hogy érdemes a cégért dolgozni, hiszen megbecsülik őket és több munkáért több fizetést is kapnak.

A meetingekkel kapcsolatosan azt halljuk, hogy ez az a téma, ami sokaknak „fáj”. A sűrűség, a hosszúság, a résztvevői bevonás, az eredmények és a célok tekintetében egyaránt elmondható, hogy sok sebből vérzik a hazai meeting-kultúra. Szakértők, és sokféle szervezet munkatársai egyaránt arról beszéltek a HR Portálnak, hogyan lehet hatékonnyá tenni ezt a gondolatcseréről szóló munkamódszert. A jó példákat, és a hatékony meetingeléshez szükségek kulcs-fogalmakat is megismertük.

A dolgozói elkötelezettség 2005 óta először csökkent az idén, a munkavállalók magabiztosabbak lettek és könnyebben váltanak, mint korábban.

2000 gyakornoki pozícióval, 6 szektor 47 munkáltatója szállt ringbe a Colibri Internship Awards 2016 versenyén. Zsűritagokként Nemes Orsolya, Y generációs szakértő, és a a Gyakornok.com alapítója, Balogi Attila is segítettek eldönteni - szigorú szakmai szempontok alapján -, hogy melyek a legvonzóbb munkahelyek a jövő munkavállalói számára.

Munkát végez-e a gyermekét nevelő szülő, az idős embert ápoló rokon, vagy a házimunkát otthon végző személy? A technológiai fejlődés, az automatizáció magával hozza, hogy néhány éven/évtizeden belül nagyon sokan, nagyon mást fognak csinálni, mint korábban, illetve akik nem tudnak alkalmazkodni, azok kiszorulhatnak a munkaerőpiacról. Velük mi lesz? Hogyan lehet másként gondolni a munkára, a társadalmi, gazdasági felállásra, mint manapság? Egyáltalán van-e alternatíva? Erről beszélgetett a HR Portal Köves Alexandra közgazdásszal, a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, Döntéselméleti tanszék adjunktusával, a „Nemnövekedés” konferencia egyik szervezőjével.

Árvai Péter a 11-ik legbefolyásosabb a világ LGBT+ üzleti vezető között, az outstanding nevű szervezet szerint. A Financial Times segítségével összeállított 100 fős listán a Prezi vezérigazgatója az első Kelet-Közép Európából. A szervezet értékelte, hogy Árvai Péter az egyetlen nyíltan meleg magyar cégvezető, aki a személyes történetével bátorítást és inspirációt adott a magyar és európai meleg közösségnek, illetve azt is, hogy társalapítóként részt vett a Nyitottak vagyunk kezdeményezés elindításában a sokszínűbb, nyitottabb munkahelyekért, közösségekért.