A középvezetők többsége képtelen megállni, hogy ne dolgozzon munkaidő után, s ezért gyakorta beosztottjaikat hibáztatják. Sokszor késő estig vagy hétvégéken keresztül húzzák az igát, sőt, még ingázás közben is laptopjaikat nyüstölik - állítja egy amerikai fejvadász cég, az MRINetwork egyik tanulmányában.

Sok bajt okoz az elfásult dolgozó, hiszen "teljesítményével" rontja a morált, és kirúgni is csak nehezen lehet. "Lusta Dick" ugyanis általában még elfogadható szinten dolgozik, mintha szándékosan a szakadék szélén táncolna, ám leesni sose hajlandó.

Akik újévi fogadalomként karrierváltást terveztek, követik azt az elvárást, miszerint érdemes 3-5 évente pozíciót, de legalábbis munkakört váltani. Egyre többen fontolgatják, hogy kényelmes pozíciójukból a mélybe vetik magukat, ám ezt ne muszájból, hanem belső indíttatásra tegyék - véli Kőnig Róbert, a Pannon HR vezérigazgató-helyettese.

Egyszer egy amerikai kosárlabdaedző (talán Pat Riley) azt mondta, hogy a pályán legjobban teljesítők többnyire nem a legjobb edzők: képtelenek megérteni, miért olyan nehéz ugyanazt elérni, mint amit ők maguk korábban már véghezvittek. Ebből kifolyólag játékosainak utasításai rendre kudarcot is vallanak.

Napjaink vállalat- és személyzetirányítási stílusa már nem felel meg a gaz­dasági-társadalmi környezet sajátosságainak, valamint az emberi tudat mű­kö­désére vonatkozó tudományos felismerésekből fakadó követelményeknek. Bizalmi kultúrát kell megteremteni a partnerekkel való foglalkozás terén, amelyet az integrált vezetési stílussal lehet elérni.

Legyen választási lehetősége a nőknek, úgy építhessenek családot és karriert, hogy közben ne kelljen feladni magukat - hangzott el a Magyar Nők Világkonferenciájának egyik beszélgetésén a Parlamentben. A távmunka, a részmunkaidős állások elterjedése sokat segíthet ebben, de a nőknek olykor meg kell tanulni nemet mondani.

Az európai munkahelyeken az esetek többségében az elhúzódó, értelmetlen megbeszélések, a goromba kollégák dühítik fel leginkább a dolgozókat és ezek az okai a tettlegességig fajuló viszályoknak is. Ám a rosszul berendezett iroda is teljesítményromboló lehet. Külföldön már sok helyen alkalmaznak szakértőket a munkakörnyezet kialakításához.

Humorral lehet a leghatékonyabban javítani a munkahelyi légkört és növelni a teljesítményt - derül ki egy brit felmérésből. A szellemes párbeszédek ugyanis nemcsak jó kedvre derítenek, hanem egyúttal közvetlenebbé teszik a kommunikációt, konfliktusokat oldanak fel, arról nem is beszélve, hogy még a csapategységet is erősítik.

A nők és a férfiak érzelmeinek összegubancolódása a munka rovására mehet, mivel megbolygatják a csapat belső egyensúlyát, főleg ha közvetlen munkatárssal jön össze valaki. Ezek a tudattalan érzelmi hatások szíthatják a feszültséget, és megromolhatnak a már kialakult szorosabb kapcsolatok, de javíthatják is a munkamorált.

Önző a főnöke, és nem tudja, hogyan kezelje? Felmondani nem akar, hiszen szereti a munkáját, ugyanakkor egyre nehezebben viseli, hogy a babérokat mindig felettese aratja le? Sok munkavállaló szenved az önző, mindentudó, érzéketlen főnököktől.

Ma még ritka hazánkban a job sharing, az állásmegosztás és ha elvétve találkozunk is vele, a munkaadók nem tudják, hogy valójában ebben a formában alkalmazzák dolgozóikat. A munkakörmegosztás akkor működik hatékonyan, ha két összeillő személyt párosítunk össze, ellenkező esetben komoly konfliktusok alakulhatnak ki.

Egy amerikai karriercoach szerint a megakadás érzését legtöbbször öt rossz szokás okozza. A pozitív gondolatok, az ismeretlentől való félelem leküzdése, a felelősségvállalás, a szabadidő tartalmas eltöltése, a változtatásra való képesség sokat segíthetnek abban, hogy boldogok legyünk a munkahelyünkön és azon kívül is.

A munka fontos része életünknek, ami akkor válik igazán teljessé, ha össze tudjuk hangolni egyéni ambícióinkat a barátokkal, a családdal. Az életpálya nem egy hegycsúcsra vezető egyenes, töretlen út. Egy kanyargó út hullámvasúttal, hol lassuló, hol gyorsuló szakaszokkal - mondja Tóth Éva Mária, humánmenedzsment szakértő, akinek a közelmúltban jelent meg Karrieriskola című könyve.