A mobbing, vagyis a pszichoterror kifejezés nem mindenki előtt ismert, noha majdnem minden munkahelyen találkozhatunk vele. Azt a jelenséget nevezzük így, amikor egy kollegát valamilyen okból a munkatársak támadnak, csúfolnak, kiközösítenek, félrehúzódnak tőle. A mobbing kiváltó okairól, megnyilvánulásáról, formáiról Dr. Takács Ildikót, a BME GTK Ergonómia és Pszichológia tanszékének docensét kérdeztük.

Minden munkahely - mérettől függetlenül - különböző emberek szociális hálója, ahol nem ritkán személyiségek szöges ellentétei és egyéniségek végtelen sora találkozik egymással. Ha eltűnődünk kollegáink jellemvonásain, a sokszínűség mellett felismerhetjük, hogy van néhány munkatárs-típus, amely a legtöbb vállalatnál feltűnik. Ön melyik csoportba tartozik?

Nagy a nyomás az értékesítőkön, a válság okozta üzleti lassulás ugyanis elsősorban az ő munkájukban jelenik meg. A megnövekedett piaci versenyben többet kell dolgozniuk ahhoz, hogy közel azonos eredményt tudjanak produkálni, mint korábban. Mivel az ügyfelek többsége is stresszes, az értékesítőkre ez a saját munkájukon felül fokozottabban is kihat. Fontos kihangsúlyozni, hogy stresszkezelés nélkül nem nő a teljesítmény. Néhány tippet adunk, miként előzze meg a problémát.

A légiutas-kísérők élete örök mozgás. E-mailben értük utol Csuvarszki Anikót, a Lufthansa stewardessét, ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen most is Afrika és Észak-Amerika városai között ingázik. Anikó elsőként jelentkezett és végezte el a légi társaság az első osztályon utazók kiszolgálására szóló képzését. A "stewardessek gyöngye" vallja: ehhez a munkához a külső megjelenés és a nyelvtudás mellett elengedhetetlen az utazás imádata, az emberek és kultúrák iránti nyitottság, de nem árt egy cseppnyi humorérzék sem, amely számos nehéz helyzetből húzza ki az embert.

Az elmúlt években sokat veszített tekintélyéből a pedagógus szakma, miközben nehezebb a tanárok dolga. Több a problémás gyerek és hazánkban is begyűrűzött az iskolákba az erőszak. Ez nem is csoda, hiszen egyre kevesebb eszközt alkalmazhatnak a fegyelmezésre, ha viszont megpróbálnak rendet tartani, saját testi épségüket veszélyeztetik. Mindezt pedig arcpirítóan kevés pénzért vállalják. Mégis, mi teszi vonzóvá ezt a pályát?

A Magyar Orvosi Kamara nem tartja etikátlannak, hogy külföldi munkára bíztatja az orvosokat. A kamara szerint inkább az az inkorrekt, hogy a politika egy évtizede elengedi a füle mellett: rendbe kell tenni az orvosi fizetéseket, mert eltávoznak a doktorok, áll a Világgazdaságban.

Érdekes megnézni, mire vezethető vissza a krónikus hazudozás, mikor nem működik az a bizonyos belső morális fék, és milyen személyiség bújik meg a háttérben. Hiszen munkahelyeken is sokan elferdítik a valóságot. Szirmay Ágnes, munkapszichológus szerint a hazugság a közmegegyezés teljes hiányát jelenti, amely gátolja a munkavégzést, hiszen nem lehet egy ilyen dolgozóban/vezetőben megbízni.

Rendszeresen, szervezett keretek között alig félmillió ember végez önkéntes tevékenységet hazánkban, ugyanakkor az általuk elvégzett munka mennyisége 10 év alatt több mint harmadával nőtt. Az önkéntességnek számos előnye van: a fiatalok, pályakezdők munkatapasztalatot szerezhetnek, a nők és a munkanélküliek könnyebben visszakerülhetnek az álláspiacra, a nyugdíjasoknak pedig nem kell félniük a magánytól és a passzív életmódtól. A társadalmi felelősségvállalás e formájára egyre több vállalat is felfigyel, tapasztalva, hogy az önkéntes munka növeli a dolgozók kreativitását, munkakedvét, javítja a cég hírnevét és a munkamorált is.

Többen lehetünk, akik irigykedve hallgatjuk, hogy ismerőseink, kollégáink rendszeresen járnak külföldre. Még ha csak munkavégzés céljából történik is az utazás, akkor is lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló kicsit kiszakadjon a megszokott hétköznapok szürkeségéből. A külföldi kiküldetéseknek azonban nemcsak rengeteg előnyét tapasztalhatja meg az utazó, hanem az azzal járó hátrányokat is.

A menedzser legfontosabb szakmai tudása az, hogy kezelni tudja az embereket. Teljesítménye attól függ, hogy miként bánik munkatársaival, miként alakit ki olyan légkört, amelyben önmaga, a munkatársak és a cég egyaránt kielégíthetik szükségleteiket és igényeiket.

A főnök-beosztott kapcsolat olyan függelmi viszony, ami mindig foglalkoztatta mindkét felet. A vezetők próbálnak jobb vezetők lenni, a beosztottak igyekeznek minél több mindent elérni. Az is előfordulhat azonban, hogy valaki jól érzi magát a helyzetében, vagy nem akar kilépni a komfortzónájából, a jól megszokott munkamenetből. Érdemes azért végiggondolni néhány tipikus helyzetet, ami a főnök-beosztott viszonyban előjöhet, mert ezáltal tudunk tovább lépni, fejlődni.

Hazugságok, fenyegetések, a munka szabotálása, bizalmas információk lopása, vagy újabban a főnök elrablása - néhány eszköz, amit a dolgozók akkor alkalmaznak, ha valamivel - különösen a változásokkal - nem értenek egyet. Válságban az irodai hangulat is mélyponton van, nem ritka, hogy erősödik a nyílt konfrontáció, a dolgozók még a vezetőket sem kímélik, az ellenállás számos formáját bevetik ellenük, olykor még a bosszútól sem riadnak vissza.

Dr. Virág Judit neve ma már egyet jelent a hazai műkereskedelemmel. A galériatulajdonost, igazságügyi festményszakértőt színes, dinamikus egyéniségként festik le a szakmabeliek. Portálunknak adott interjújában elárulta, karrierjét nem tudatosan építette, csupán szerencsés volt. Sikere titkának Törő Istvánt, férjét jelölte meg, akivel tehetségük, egyéni képességük is összeadódott.