A „netezéssel” kapcsolatos morális pánik helyett tudomásul kellene vennünk azt, hogy a felnövő, úgynevezett digitális nemzedéknek a kommunikációs csatornája online épült ki. Ezt a rengeteg, gép előtt töltött időt kellene tartalmassá, alkotóvá tenni. Ebben nagy szerepe van a szülői mintának, a család netezési szokásainak, az iskolának, egyéb közösségeknek. A közoktatásban azonban még mindig leginkább didaktikus „oktatógépként” kezelik a digitális táblát, ami nem teszi izgalmassá a tanulást. A munkaerőpiac által értékelt, elvárt kompetenciák, tudások fejlesztése, és a fiatalok „gépezési” szokásának egymásra hatása fontos kérdés. A jövőnk múlik rajta.

Napjaink egyik legfeszítőbb kérdésévé vált a munkaerő megtartás mikéntje. Létezik-e biztos módszer, amivel megfoghatjuk a munkavállalóinkat már az első munkanapjukon?

Olyan munkahely is van, ahol kivetítőt állítottak fel, hogy mindenki együtt szurkolhasson. A futball EB alatt lázban égett az ország: így aztán nem csoda, hogy az emberek nem csak a meccsekről beszéltek munkaidőben, hanem ha úgy adódott meg is szerették volna nézni azokat – akár megengedte a munkaadó, akár nem. Volt, ahol közösen szurkoltak a kollégák a magyar csapatnak. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az olimpia kapcsán mi a helyzet: sokan időzítik-e erre az időszakra a szabadságukat, van-e aki lóg ilyenkor a munka alól, vagy épp közösen szurkolhatnak a magyaroknak, mert a munkáltató erre is lehetőséget ad.

Augusztus 5-én (magyar idő szerint 6-án hajnali egykor) rajtol a XXXI. nyári olimpia Rio de Janeiróban. A magyar csapat 159 sportolóval indul 21 sportágban, az őket kísérő edzőkkel, sportvezetőkkel és szakmai személyzettel együtt a Magyar Olimpiai Bizottság 294 fő utazását finanszírozza. Gyakran szokták azt mondani, hogy az olimpiai részvétel a sportolók pályafutásának csúcsa és hogy az olimpiai cím mindenki nagy álma. De vajon mennyi pénzt hoz az olimpiai siker a konyhára? A dicsőségen kívül mi motiválhatja olimpikonjainkat, hogy Rióban érmet szerezzenek? Miből él ma egy olimpikon?

Közel 20 ezer tanárt érinthet pozitívan, hogy a kormány változtatott a pedagógusok minősítési rendszerén - tudatja az Eduline.hu. A portál azt írja, hogy a kormány egyszerűen megmondta, hogy kiket minősíthetnek fel jobb fizetéssel a Pedagógus II. szintre.

Gyakori probléma ma a magyar munkaerőpiacon, hogy egy munkavállaló egy szaktanfolyam elvégzése után nem tud elhelyezkedni, mert nincsen hozzá gyakorlata. Általában a cégek minimum 1-3 év szakmai tapasztalatot kérnek, ezért esély sincsen arra, hogy a tanfolyam elvégzése után munkát találjon a dolgozni kívánó álláskereső. Erre a problémára kerestük a választ; hogyan hidalható át, hogy ne kelljen még egy-két évet ingyen gyakorlatoskodnia annak, aki már pénzt akar keresni.

Számos béren kívüli juttatási forma áll rendelkezésre a dolgozó motiválttá, lojálissá és érdekeltté tételéhez. Azonban a sok közül a leghatékonyabbnak, legalábbis motivációs szempontból az tűnhet, amikor a munkavállaló maga is tulajdonos lesz a cégben, hiszen a sajátjáról mindenki másként gondolkodik, más a dolog a sajátomért dolgozni, ha kis részben is. Eddig is lehetett részvényes a munkavállaló, de egy 2015-ös változtatás következtében most már akár program keretében, széles körben is résztulajdonossá teheti a dolgozóit a munkáltató, ráadásul a feltételeket, hogy ez mit jelent a vállalat szabhatja meg.

Átadták az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által hatodik alkalommal meghirdetett Családbarát munkahely pályázat díjait kedden Budapesten. Az elismerést 51 szervezet, intézmény, illetve cég képviselője vehette át, köztük van a K&H is, amely többek között a szenior programjával vívta ki az elismerést.

Az egyik legfontosabb fogalom a bizalom, amelyet ha egy vezető megad és hagyja az embereit dolgozni, akkor motivált csapatot hozhat létre, ahol az emberek nem gépnek érzik magukat. A rugalmatlanság és tekintélyelvűség kiment a divatból, írja a Forbesra hivatkozva a Portfolio.

A legtöbb cégvezető azt szereti, ha a kollégák szép rendben ülnek az asztaluknál, legyen fagy vagy hőség. Egy nyári péntek délután viszont a dolgozók többsége valójában már csak a túlélésre hajt. Ha megszervezzük, hogy leléphessenek, a cégnek is megéri.

Kutatások szerint az emberek 85 százaléka problémásnak találja a hagyományos irodai figyelem-összpontosítást. Ezt támasztja alá a Leitz felmérése is, mely szerint az alkalmazottak 35 százaléka több időt töltene az irodán kívül kizárólag azért, hogy hatékonyabb munkát tudjon végezni. Még jó, hogy ezt sok helyen már megtehetik.

A cég, a termék ugyanaz, a gyorséttermi munka ugyanaz, az egyórás mekis munkabérből mégsem ugyanannyi Big Macet lehet venni egy budapesti McDonald’s-ban, mint egy koppenhágaiban - tudatja a 444.hu.

Lepukkant épület, bizonytalan egzisztenciájú lakók, és az egészet körbe lengő, „végállomás”-érzet. A nyolcvanas évek végéről ezek a képek maradtak sokunkban a munkaadó általi szállásoltatásról. Több évtized kihagyás után újra megjelent, és egyre népszerűbb a szállásoltatás, nyilván ez már egy teljesen más szolgáltatás, mint a korábbi munkásszállók. A multik minden lehetőséget megragadnak, hogy munkavállalókat szerezzenek. Sajnos a közmunkaprogram sokszor még náluk is vonzóbb.