A korszerű e-toborzás egy teljes mértékben Web-alapú, egységes támogatást nyújtó eszköz mind az online internetes pályázatok, mind az e-mailben vagy levélben érkezett önéletrajzok kezeléséhez. Lehetőséget biztosít az egyszeri pályázatok fogadására, és a hosszú távú kapcsolatok kiépítésére a potenciális jelöltekkel. A meghirdetett pozíciók azonnal elérhetővé válnak a belső munkatársak és a külső pályázók számára. Hozzáférést biztosít a toborzási folyamat adataihoz szigorú jogosultsági rendszer mellett.

A kiválasztás célja, hogy megállapítsuk, a jelölt képes lesz-e az adott feladat ellátására, elég motivált lesz-e, illetőleg be tud-e illeszkedni a munkahelyi környezetbe. A villáminterjúra felkészített toborzó mindezt 15 perc alatt el tudja dönteni, csupán abból, hogy a jelölt hogyan mondja, amit mond.

Egy nagy céghez bekerülni szinte lehetetlen, hiszen kivételes karrierút szükséges ahhoz, hogy egyáltalán szóba kerüljünk a toborzáskor. Egyesek ezért egész kis költeményt hazudnak maguknak az önéletrajzukban, tele káprázatos referenciával, vezetői tapasztalattal és ígéretes kapcsolati tőkével.

Míg az Egyesült Államokban és Kanadában az állásra jelentkezőnek sem a képe, sem neme, bőrszíne, családi állapota sem szerepelhet, a hazai munkaadók kiköthetik, hogy kizárólag fényképpel ellátott önéletrajzokból válogatnak. De vajon mennyit nyomnak a latban a fotók, szimpátia vagy intuíció alapján választanak-e a HR-esek?

Egy állás elnyerése általában nemcsak egy új munkakör betöltését jelenti. Feladataink és a teljesítményelvárások mellé kapunk egy egész csoportot, szervezetet, hivatást és lehetőségeket. Minél könnyebben és hatékonyabban beilleszkedünk új munkahelyükre, annál hatékonyabban fogunk tudni teljesíteni.

A kiválasztás meglehetősen költséges művelet, tudják ezt a HR-esek is, mégis sokszor saját maguk nehezítik meg munkájukat, amikor feladják az álláshirdetéseket. Az interneten fellelhető ajánlatok többsége ugyanis nélkülöz minden egyediséget; márpedig ha még itt sem tudják megkülönböztetni magukat a cégek, mi alapján várják el, hogy hozzájuk jöjjenek a tehetségek?

Egy állásinterjún általában mindenki a szakmai kérdésektől fél, pedig van annál félelmetesebb is: egy kellemetlen személyiséggel rendelkező interjúztató sokkal jobban képes megkeseríteni a pályázó dolgát. Van olyan toborzó, aki mindenről beszél, csak az állásról nem, valamelyik gyorsan lezavarja az interjút, nehogy konfrontálódjon a jelölttel, más mély hallgatásba burkolózik, és akad olyan, aki egyszerűen csak nem figyel a mondandónkra.

Szűk tíz perc - egy kutatás szerint mindösszesen ennyi kell ahhoz, hogy egy toborzó megítélje, mennyire alkalmas egy pályázó a felkínált állásra. Ha sikeres állásvadászatra vágyunk, határozott testbeszédünkkel és a bemutatkozó szövegünkkel kell elkápráztatnunk a hallgatóságot. Íme néhány tipp, hogyan érjük el mindezt.

Tudjuk-e valójában mit takar a grafológiai vizsgálat? Hiszünk-e létjogosultságában, megbízhatóságában? Egyesek igen, mások nem, de általában döntésünket nem tudjuk megindokolni. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy, aki "jó szakember" kezébe kerül, soha többé nem vonja kétségbe e személyiség feltáró módszer, önismereti eszköz hitelességét, hatékonyságát. Miért is van ez így?

Több mint 3 millió online készített önéletrajz Európa-szerte - a felmérések szerint az Europass jó úton halad, hogy valóban egységes európai önéletrajz-formátummá váljon. Magyarországon az európai átlagnál is népszerűbbek az Europass dokumentumok.

Olyan pozíciók esetén alkalmaznak stresszinterjút, amelyek gyakori stresszel járnak, de olyan is előfordul, amikor a teljes interjú légköre, struktúrája stresszes lehet. Ezek jellemzően a vezetői, üzletkötői, vevőszolgálati vagy akár felső vezetői titkárnői, asszisztensi munkakörök lehetnek. Ilyenkor az a cél, hogy a pályázót kizökkentsék a biztonság érzéséből, zónájából.

A Jobinfo és a KutatóCentrum közös felmérést készített 2008 februárjában az állásportál regisztrált tagjai között, melyben az álláskeresési szokásokat és a kapcsolódó attitűdöket vizsgálták. A kutatás eredményei alapján Mohai Ágnes, a Jobinfo értékesítési vezetője beszélt tapasztalatairól.

Lehet valaki bármennyire is jó munkaerő, tehetsége, tudása mit sem ér, ha nem tud kellően ügyesen lavírozni a HR-esek által jól kimunkált toborzási-kiválasztási szűrőkön. Összeállításunkból kiderül, milyen hibákat ne kövessünk el ahhoz, hogy álláskeresésünk sikerrel záródjon.