Idén Gothárdi Ibolya a Vodafone HR vezetője kapta a Mentor Oscart, mely díjat olyan HR vezetők kapják, akik a mentoring és coaching szemléletű vezetés alkalmazásában, terjesztésében élen járnak. Gothárdi Ibolya azonban nem csak a szakmában, hanem a magánéletben is ezt a szemléletet követi, mentoráltjai hosszú évek után, más munkáltatónál dolgozva is visszatérnek hozzá, hogy megosszák vele karrierük vagy magánéletük következő lépésének hírét vagy tanácsot kérjenek. A HR igazgató szerint a mentor és a mentee (mentorált – a szerk.) egyaránt tanul a folyamatból, többek között ezért is szeret mentorálni.

Bár a kreativitást sokunkban letiltották a szülői kritikus hangok, azért mindenkiben meg lehet találni a csíráját és újra felszínre lehet azt hozni – legalábbis Kiss Péter, a Restart ügyvezetője, a május 27-én megrendezésre kerülő HRPiknik ötletgazdája így gondolja. Vele beszélgettünk zombi munkavállalókról, magukat kreatívnak gondoló jelöltekről és a kreativitás elakadásairól.

Szenvedélyük egy szebb jövő felépítése, ezért első tisztesség. Nem fizetnek feketén és nem nyomják a csúszópénzt. A Hiltinek arra is futotta, hogy az Év Legjobb Munkahelye legyen. HR-esek rejtett kulisszáit nézegető sorozatunkból kiderül, hogyan.

Cser Orsolya cégét, a CE HR Solutions Kft-t szakmabeli férjével együtt alapította „boutique” felső és középvezetői kiválasztásra és HR tanácsadásra szakosodva. Orsolya cégvezetői és szakmai vezető feladatait egymással párhuzamosan látja el, jelenleg öt ember munkáját irányítja operatív jelleggel, mint HR OD Manager. Rovatunkban Orsolya nem egy kiragadott munkanapját mutatja be, hanem munkaheteinek rendszerén keresztül nyerhetünk bepillantást mindennapjaiba.

A nemek közötti munkamegosztás hagyományos modellje általánosságban úgy írható le, hogy a nők az otthoni, illetve a ház körüli tevékenységeket, valamint a gyermekek és az idősek gondozását végezték, míg a férfiak feladata a „kenyérkeresés” volt. Ez a megfogalmazás korlátozott mértékben, de a hazai viszonyokra is igaz volt: ugyanis a nők kisebb hányada a XX. század második felét megelőzően is vállalt fizetett munkát, ugyanakkor a nagyarányú („tömeges”) munkaerő-piaci belépésükre csak az 1950-es évektől került sor. Hogyan alakult az elmúlt fél évszázadban munkaidő, mely tényezők alakítják a munkavégzés idejét, a munkaórák számát és hol tartunk ma? Kérdésünkre Sebők Csilla, a Budapesti Corvinus Egyetem e témával foglalkozó doktorjelöltje válaszolt.

A cégek kénytelenek némi kockázatot vállalni és „átszínezni” húszéves metódusaikat, megváltoztatni a vállalati kultúrájukat, munkáltatói márkájukat, valamint nyitni az innovatív (HR) eszközök felé az ügyfelek és őket megszólítani képes munkavállalók új igényeire reagálva. Céljaik és a különböző generációk eléréséhez újdonságokra nyitott, tanulni vágyó, elkötelezett dolgozókat keresnek - hangzott el a HR TechStorm közelmúltban megtartott konferencián, ahol innovatív vállalati gyakorlatokat hallhattunk.

Mindenki szeretne pótolhatatlan lenni a munkahelyen. Ez a cél illúzió, ugyanis mindenkit le lehet cserélni, ám értékes munkatársként jobb alkupozícióba kerülünk, leépítés esetén kis eséllyel válnak meg tőlünk. Hogyan lehet ezt elérni? Amint összeállításunkból kiderül, nem munkamániával.

A logikus, racionális bal agyfélteke szereti hinni, hogy objektív és tényekre alapoz. Az érzelmekért felelős jobb agyfélteke pedig szereti jól érezni magát. Összefogva úgy intézik, hogy az észlelés, a magyarázat, a cselekvés mindkét oldal igényét kielégítse. Ennek érdekében nekilátnak akár torzítani is a valóságot. Nézzünk pár példát!

A kedvezőtlen klíma, és globális gazdasági folyamatok ellenére megőrzi azt az arculatot a Monsanto Hungária Kft, amelyet idehaza 17 éve épít. A magyar kukoricatermelés közel egyharmada az ő általuk forgalmazott magokból kel ki. Újabb és újabb hibrideket állítanak elő, amely a cég ügyvezetője, Szanyi István szerint- jó alap arra, hogy a magyar gazdákkal is kialakulhasson az egymás munkáját támogató, bizalmi viszony. A cég idén másodszor indult az AON Hewitt „Legjobb munkahely” felmérésén, és ezúttal iparági különdíjat nyert. Az ügyvezetővel, és Papp Renáta, HR vezetővel beszélgettünk a hazai, és nemzetközi agráriumról, illetve a Monsanto-ról, mint munkahelyről.

Hogyan zajlik a HR-vezető egy napja? - sorozatunk legújabb részében Komáromi Ágnes, a Schenker Szállítmányozási és Logisztikai Kft. HR-vezetőjének egy napjába tekinthetünk be. Ezt a napot Ágnes éppen állásbörzén töltötte a cég képviseletében.

21. század, nők, üzleti élet, vezetés, üvegplafon-törés. Egyre másra jelennek meg a (női) vezetőknek szóló, „tanácsosztogató”, „10 tipp” cikkek, melyeknek vezényszava rendszerint: hogyan legyünk sikeresek, hogyan érvényesüljünk? Hogyan egyeztessük össze a munkát a magánélettel?

A szoftvercég világos irodáival, éttermével, fitnesztermével jól mutat, de nem szórakozóhely. Mégis van valami a levegőben, mert többen állítják, hogy szeretnek ide járni. HR-esek íróasztalait és rejtett kulisszáit nézegető sorozatunk első részéből kiderül, hogy bolygók együttállásában van az SAP titka, vagy más a felelős.