Még a nyáron sem állt le teljesen a munkaerőpiac, ősszel pedig még több cég hirdeti meg üres álláshelyeit, ezért az álláskeresőknek érdemes felfrissíteniük önéletrajzukat - javasolja egy munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég.

A fluktuáció miatt a toborzásnak folyamatosnak kell lenni, hogy mindig meglegyenek a megfelelően képzett munkavállalók. Ez azonban komoly költségekkel járhat, amivel a vállalat nem biztos, hogy elsőre kalkulál, írja a Profession.hu.

A menekülttáborok őrzéséhez toboroz fegyveres biztonsági őröket a Belügyminisztérium, írja a Népszabadság.

Az első önéletrajz a munkatapasztalatok felsorolásából állt. Ma már részletesebb önéletrajzot várnak a munkáltatók, bár olyan cég is létezik, amely megelégszik egy általa nyújtott adatlap kitöltésével. A borítékba csomagolt önéletrajz ma már inkább nevetségessé vált, egészen modern technikák segítenek mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak. Gondoljunk csak a közösségi oldalakra, vagy éppen az interneten történő önéletrajz „rendelésre”.

Legálisan adnak nemlétező cégek pénzért referenciát az erre igényt formáló ügyfélnek, akinek a munkatapasztalat igazolása, a jó referencia létfontosságú valódi munkahelye megtalálásához.

Nem a nyár a leggyengébb láncszem a toborzók szempontjából. A munkáltatói márkaépítéssel és toborzás támogatással foglalkozó BrandJob tapasztalatai szerint a jól felépített és működtetett közösségi média aktivitás pont nyáron lehet a legeredményesebb. Ehhez viszont ismerni kell, mi működik jól a közösségi hasábokon.

A Munkatarsaim.hu közösségi oldal célja, melyet a Profession.hu indított el, hogy az álláskeresők már idejekorán minél hamarabb megismerhessék a munkakörnyezetet, ahol dolgozni szeretnének.

Ma a munkaerőpiac egyik legnagyobb problémája az idősebb munkavállalók elhelyezkedési esélyei, vagy sikeres felvétel esetén beintegrálásuk a szervezetbe. Ezen segíthet egy portálunkhoz eljuttatott toborzási stratégia, amely többi között szélesíti a szűrést, mellőzi a korhoz kötött nyelvhasználatot és magában foglalja a munkához szükséges készségekre fókuszáló pozícióleírásokat.

A HR-es harminc másodperc alatt dönt a CV sorsáról. Néhány lényeges szempont szem előtt tartásával megelőzhető, hogy az önéletrajz a kukában végezze. A jó önéletrajz könnyen átlátható, jól strukturált, az adott munkakörre szabott, közepes hosszúságú, egyszerű és letisztult, nincs benne helyesírási hiba.

A toborzóknak, fejvadászoknak és cégeknek a hagyományos hirdetési felületeken túl a közösségi oldalakon is jóval aktívabbá kell válniuk, ha szeretnék megszerezni maguknak a fiatal tehetségeket. Ugyanis itt van jelen a célközönségük. Ráadásul a LinkedIn kifejezetten igyekszik erősíteni a profi toborzók felé a szolgáltatásait. A hosszú távú cél pedig az, hogy ebben a rendszerben minden cég és felkínált állás benne legyen, a kereslet és a kínálat a közösségi oldalon keresztül egymásra találjon. Ehhez persze a vállalatoknak, legalábbis itt Magyarországon, komoly szemléletváltásra van szükségük, hiszen egyelőre elenyésző az olyan állásajánlatok száma, ahová LinkedIn profillal lehet jelentkezni, míg ez a világ más országaiban már bevett gyakorlat. Ezt a szemléletváltást szolgálta a Tesk HR szakmai rendezvénye, amely a toborzás új lehetőségeiről szólt.

Az elhavazott HR-esek és a világ különböző pontjáról a céghez felvenni kívánt jelöltek egyik legpraktikusabb eszköze lehet a videointerjú. Egyre több helyen használják előszeretettel és fedezik fel előnyeit. Kinek, és miért éri meg az interjúztatás ezen formája? Vannak hátrányai is?

A diszkrimináló álláshirdetésekkel teli nyomtatott és internetes sajtó az arcunkba vágja a magyar munkakultúrát, a jogbiztonság hiányát, hiába próbálják ezt szépíteni a munkáltatók. A kormány és a hatóság mintha ölbe tett kézzel figyelné bizonyos csoportok munkaerő-piaci kizárását. A tengerentúlon és most már Európa fejlett országaiban is dívó anonim kiválasztási folyamat meghonosítása távolinak tűnik, de az is csak a diszkrimináció időben való eltolását eredményezné. De akkor mi a megoldás? Dr. Sipos Márta munkajogászt, dr. Varga Judit EBH főosztályvezető helyettesét és Tüzes Imrét, a Profession.hu ügyfélszolgálati vezetőjét kérdezte a HR Portal.

A jelöltek az önéletrajzuk összeállításakor akarva, de akaratlanul is úgy igyekeznek feltüntetni magukat, a tudásukat és a tapasztalataikat, hogy az meghirdetett pozícióban felsorolt követelményeknek minél jobban megfeleljenek. A motivációs levél megfogalmazásakor azokat a kompetenciákat támasztják alá személyes példákkal, amiket a munkaadó a hirdetésben előnyként jelöl meg. A jelöltek igyekeznek eladni magukat, ebben semmi újdonság nincs. Ez a – már professzionális - self branding nagy fejfájást okoz azoknak, akiknek a jelöltek között meg kell találni azt az embert, akire valójában szükségük van. Ők nem a magát legjobban eladó jelöltet akarják megvenni, hanem az ő kritériumaiknak megfelelő legjobb embert keresik.