Havi rendszerességgel jelentkező "Jogi esetek" sorozatunkban valós munkaügyi történeteket mutatunk be. Ezúttal egy önkormányzat tulajdonában álló társaság ügyvezetőinek esetét tárjuk fel, akik határozott idejű szerződésük megszűnése után nem kapták meg időarányosan járó prémiumukat, amiért munkaügyi bírósághoz fordultak.

Az utóbbi hetekben a fővárosi cégek végkielégítési botrányaitól hangos a sajtó, mindenki azon morfondírozik, ki milyen jogcímen és mennyi juttatást vett fel. Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV volt HR igazgatója páldául saját magának utalta ki a százmillió forintot, miközben már nyugdíjas volt, így egyre megalapozottabbnak tűnik, hogy az ő esetében ez jogszerűtlen volt. Sokatmondó, hogy a végkielégítésekkel foglalkozik a parlamenti bizottság és a BKV felügyelőbizottsága is a mai napon. Megnéztük, mit mond a jog.

Az Európai Unióban Olaszország az egyik legfontosabb bevándorlókat befogadó ország. A munkaerő 3 százalékát teszik ki a külföldi dolgozók, számuk meghaladja a kétmilliót. Az olaszoknál a munkavégzés számos formát ölthet, létezik náluk úgynevezett függő és önálló munka, részmunkaidő, alkalmi foglalkoztatás, tanulószerződés, alkalmazási szerződés, szakaszos munkavégzés. E változatos munkaviszonyokra azonban eltérő szabályozások érvényesek.

Ezentúl havi rendszerességgel jelentkezünk "Jogi esetek" sorozatunkkal, amelyben valós munkaügyi történeteket mutatunk be. Elsőként egy határozatlan idejű munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos jogvitát tárunk fel, amely a felek peren kívüli megegyezésével zárult.

Már javában tart a nyár, de sokan még csak most kezdik kivenni szabadságaikat. Vannak, akik az évben elosztva, többször mennek el pihenni, de akadnak szép számmal olyanok is, akik kizárólag a nyári hónapokra tartogatják ezeket a napokat. A szabadságok kiadása nem csak a munkavállalók igényeit kell, hogy tükrözze. A munkáltatók és dolgozók együttműködési kötelezettsége értelmében, a szabadságok kiadása és kivétele közös megállapodás eredményeként kell, hogy működjön. Ha azonban ebben a kérdésben nem tudnak közösen megegyezni, úgy a törvényi rendelkezés szabályait kell betartaniuk.

Portugália 1986. januárjától az Európai Unió tagja. Ettől az időponttól kezdve az EU polgárok szabad munkaerő áramlását vezették be, így az unió polgárai munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak az országban, és jogilag egyenlők a portugál munkavállalókkal.

A Miniszterelnöki Hivatalnál, illetve a felügyelete alá tartozó szerveknél bővült azon munkakörök száma, amelyeket "C" típusú nemzetbiztonsági átvilágítás után lehet csak betölteni. A HR Portal utánajárt, hogyan zajlik egy ilyen átvilágítás, kötelezhetik-e erre a dolgozót, de cikkünkből az is kiderül, milyen fontos adat tűnik ki abból, hogy az illetőnek van-e házasságon vagy élettársi közösségen kívüli partnerkapcsolata, vagy hogy iszik-e alkoholt. Papp Júlia, a P&Bert operatív igazgatója szerint sokan azért félnek az átvilágítástól, mert részletes vagyonbevallással is jár.

Az európai szociális partnerek által kötött új keretmegállapodás értelmében minden szülő három helyett négy hónap szülői szabadságra lesz jogosult. Az új szabály a munkaszerződés típusától függetlenül valamennyi alkalmazottként dolgozó munkavállalóra vonatkozik majd.

Június 1-jével hatályba léptek a Munka Törvénykönyvének azon módosításai, amelyek munkajogi eszközökkel kívánják enyhíteni a válság hatásait a munkaidőkeretre, a pihenőidőre és a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok rugalmasabbá tételével - hívja fel a figyelmet a PricewaterhouseCoopers (PwC) adó- és jogi hírlevele.

Jogszerűtlen, a munkavállaló személyiségi jogait sértő, ha az állásinterjún a munkaadó a családi állapotra, a lakásviszonyokra, a szülők foglalkozására, tetoválásra, krónikus betegségre, dohányzásra vonatkozó adatlap vagy kérdőív kitöltésére kéri a jelentkezőt - szögezte le Jóri András adatvédelmi biztos vizsgálata során.

Az állami támogatásokhoz megkövetelt rendezett munkaügyi kapcsolatok igazolási eljárásában eddig szerepet kaptak a helyi szakszervezetek is, a június 1-jétől hatályos módosítás viszont megszünteti szerepüket - egyebek mellett ezt tartalmazza a szociális és munkaügyi miniszter rendelete, amely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

Pályakezdők körében nagyobb, ám még több éves munkatapasztalattal rendelkezők körében is megfigyelhető bizonytalanság, mit tehet meg a főnök a munkahelyen és mit nem. Kirúghatnak késés miatt? Beleszámít a munkaidőbe az ebédszünet? Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? Dr. Sipos Márta ügyvéd, munkajogi szakértő segítségével ad választ a Pályacsúcs Magazin a leggyakrabban felmerülő kérdésekre.