Módosította az Országgyűlés a Munka törvénykönyvét, a változások egy része június 1-jével már hatályba lépett. A céljuk az volt, hogy munkajogi eszközökkel enyhítsék a válság hatásait. Változott a munkaidőkeretre, a pihenőidőre és a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabály. Ezek rugalmasabbak lettek, ám más területeken szigorítottak, például kevesebb táppénz jár.
Eddig sok munkaadó panaszkodott arra, hogy a munkajogi perek során túlságosan védték a dolgozókat a bíróságok. A Rodin konferenciáján bemutatott jogesetekből azonban kiderült, hogy a tárgyalások során egyre inkább figyelik, mennyire volt jóhiszemű, tisztességes a munkavállaló, és ennek fényében hozzák meg a döntést.
Az őszi intenzív időszakban – különösen az ünnepek előtt – a munkavállalók többsége bizonyosan szembesül azzal a problémával, hogy... Teljes cikk
Hiába bőkezű a magyar jog a 48 órás heti pihenőidővel, előtte a napi pihenőidőt ki kellene adni egy EU bírósági döntés szerint. Ennek alapján... Teljes cikk
Hiába bőkezű a magyar jog a 48 órás heti pihenőidővel, előtte a napi pihenőidőt ki kellene adni egy EU bírósági döntés szerint. Ennek alapján... Teljes cikk
A munka törvénykönyve 2023. január 1-jével hatályba lépett módosítása alapján állásidőnek kell tekinteni azt az időtartamot, amely során a... Teljes cikk
A próbaidő célja, hogy a munkáltató és a munkavállaló egyaránt – ahogy a nevében is benne van – kipróbálják, megismerjék egymást a... Teljes cikk