Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint súlyos, koncepcionális hiányosságok vannak a sztrájktörvényben, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult és mulasztásos alkotmánysértés megállapítását indítványozta. Szabó Máté eddigi jogalkotási kezdeményezései eddig nem vezettek eredményre, noha korábban már hangsúlyozta: a radikális, kezelhetetlen sztrájkformák megjelenése és terjedése, valamint az a kaotikus állapot, amit az állampolgárok a sztrájkok idején tapasztalnak, csak a jelenlegi sztrájkjogi szabályozás teljes felülvizsgálatával előzhetőek meg.

Jogi esetek sorozatunk következő története jelenleg is bírósági per tárgya, mivel a munkáltató olyan magatartást tanúsított munkavállalójával szemben, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tette, továbbá megszegte a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.

Az elbocsátások időszakában nem árt tisztában lennie munkaadónak és munkavállalónak egyaránt azzal, milyen kötelezettsége is van ilyenkor a feleknek. Mindenekelőtt fontos, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni. A legalapvetőbb, hogy a dolgozó az előírt rendben átadja munkakörét, míg a munkáltató kifizeti a még fennálló bért és egyéb járandóságokat, valamint kiadja a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Cikkünkben a munkaviszony megszűnésével járó kötelezettségeket vesszük sorra.

Nem szabadna nyilvánosságra hozni a menedzserszerződéseket, mivel azok nagy visszaélésekre adnak okot - állítják a munkajogászok. Szakemberek szerint az üzleti titkok és az adatvédelmi szempontok miatt is aggályos lehet egyes adatok közzététele. A HR Portal a RODIN konferenciáján járt, ahol a résztvevők a menedzserszerződések jogi aspektusairól hallgathattak előadást.

Drámaian hatott a gazdasági recesszió Szlovénia munkaerőpiacára, hatalmas méreteket ölt a munkanélküliség az országban. A HR Portal utánajárt, mire számítson az, aki a kedvezőtlen gazdasági folyamatok ellenére is a szlovén munkaerőpiacon próbál szerencsét. Cikkünkből ugyanis kiderül, milyen engedélyekhez kötött a foglalkoztatás, és mik a szlovén adó- és társadalombiztosítási rendszer jellemzői. A munkaerő-piaci sorozatunk újabb részéből az egészségügyi biztosítás és családi támogatás témaköre sem maradhatott ki.

A munkahelyi hűségnyilatkozatok megkötésével azt várja el a munkáltató a dolgozótól, hogy a munkajogviszonyt követően is hű maradjon a céghez, vagyis ne folytasson olyan tevékenységet, amely a munkáltató érdekeit sértené. A Munka törvénykönyve szerint a munkaviszony megszűnését követően azonban ez a kötelezettség a munkavállalót csak ilyen tartalmú, megfelelő ellenérték fejében kötött megállapodás alapján és legfeljebb három évig terhelheti.

Havi rendszerességgel jelentkező "Jogi esetek" sorozatunkban valós munkaügyi történeteket mutatunk be. Ezúttal egy önkormányzat tulajdonában álló társaság ügyvezetőinek esetét tárjuk fel, akik határozott idejű szerződésük megszűnése után nem kapták meg időarányosan járó prémiumukat, amiért munkaügyi bírósághoz fordultak.

Az utóbbi hetekben a fővárosi cégek végkielégítési botrányaitól hangos a sajtó, mindenki azon morfondírozik, ki milyen jogcímen és mennyi juttatást vett fel. Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV volt HR igazgatója páldául saját magának utalta ki a százmillió forintot, miközben már nyugdíjas volt, így egyre megalapozottabbnak tűnik, hogy az ő esetében ez jogszerűtlen volt. Sokatmondó, hogy a végkielégítésekkel foglalkozik a parlamenti bizottság és a BKV felügyelőbizottsága is a mai napon. Megnéztük, mit mond a jog.

Az Európai Unióban Olaszország az egyik legfontosabb bevándorlókat befogadó ország. A munkaerő 3 százalékát teszik ki a külföldi dolgozók, számuk meghaladja a kétmilliót. Az olaszoknál a munkavégzés számos formát ölthet, létezik náluk úgynevezett függő és önálló munka, részmunkaidő, alkalmi foglalkoztatás, tanulószerződés, alkalmazási szerződés, szakaszos munkavégzés. E változatos munkaviszonyokra azonban eltérő szabályozások érvényesek.

Ezentúl havi rendszerességgel jelentkezünk "Jogi esetek" sorozatunkkal, amelyben valós munkaügyi történeteket mutatunk be. Elsőként egy határozatlan idejű munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos jogvitát tárunk fel, amely a felek peren kívüli megegyezésével zárult.

Már javában tart a nyár, de sokan még csak most kezdik kivenni szabadságaikat. Vannak, akik az évben elosztva, többször mennek el pihenni, de akadnak szép számmal olyanok is, akik kizárólag a nyári hónapokra tartogatják ezeket a napokat. A szabadságok kiadása nem csak a munkavállalók igényeit kell, hogy tükrözze. A munkáltatók és dolgozók együttműködési kötelezettsége értelmében, a szabadságok kiadása és kivétele közös megállapodás eredményeként kell, hogy működjön. Ha azonban ebben a kérdésben nem tudnak közösen megegyezni, úgy a törvényi rendelkezés szabályait kell betartaniuk.

Portugália 1986. januárjától az Európai Unió tagja. Ettől az időponttól kezdve az EU polgárok szabad munkaerő áramlását vezették be, így az unió polgárai munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak az országban, és jogilag egyenlők a portugál munkavállalókkal.