Mindent a legjobban elintézni, mindenkinél jobbnak lenni a csapatban. Melyik főnök ne szeretne tökéletességre törekvő beosztottakkal dolgozni? Az idegen szóval perfekcionistának hívott munkatárs azonban sokszor nincs irigylésre méltó helyzetben, mert viselkedésének akár egészsége láthatja kárát.

Mobil eszközök, közösségi média, adatbányászat, videokonferencia, virtuális valóság, blogok, tweetek: az új információs technológiák már begyűrűztek a cégek mindennapjaiba is. Mennyire alakítják át az új informatikai trendek a cégek életét? A felsővezetés vagy az alkalmazottak feladata ezekben naprakésznek lenni?

Van egy magyar mondás, mely szerint az öndicséret büdös – hagyjuk inkább, hogy mások ecseteljék, milyen jók vagyunk abban, amit csinálunk. Szakértőnk segít, hogy használjuk a referenciákat az online kommunikációban.

Előfordult már Önöknél is, hogy a hétköznapokban visszahúzódó, halk szavú kolléga egyszer csak dühkitöréssel reagált a stresszes helyzetre? Vagy a leglezserebb munkatársuk, aki nem ismeri mi az a struktúra és részletesség, hirtelen a legalaposabb munkát adja ki a kezéből? Érték már Önt is ilyen meglepetések? Hogy miért van ez, a HR Blogon írta meg az Assessment Systems.

Már rég egyértelmű, hogy a magyar HR-eseket magával rántotta az online szféra. Rengetegen használják a közösségi oldalakat, állásportálokat és a céges karrieroldalakat, míg az újsághirdetésnek egyes szegmensekben már-már leáldozott. Most megmutatjuk, hogyan kereshet állást, építheti a kapcsolatait és készülhet az állásinterjúra a mobilja segítségével.

Sok a munka, kevés a pénz, monoton a feladat, kiborítanak a kollégák, és gyomorgörccsel lépünk be az irodába reggelenként – mégsem lenne jó felmondani? Nincs hová menni, máshol se jobb, becsüljük csak meg magunkat? A businesscoach hírlevele boncolgatja a kérdést coach, munkapszichológus és HR-s segítségével.

Néhol egészen döbbenetes számok látnak napvilágot az értekezletek, megbeszélések, meetingek háza tájáról. Az Egyesült Államokban napi 11 millió meetinget tartanak, melyeknek a harmada értelmetlen, így 37 milliárd dollár veszteséget termelnek, pedig elvileg ezeknek az értekezletek éppen a hatékony kommunikációt kellene szolgálniuk. Utánajártunk, hol vannak azok a hibák, amelyektől egy meeting önmagáért való lesz, és a dolgok nem lépnek tőle előre.

Az irodai dolgozók például havonta közel 3 munkanapot töltenek vállalati meetingeken, és egy tipikus, 5 fős döntéshozatal jellemzően 65 e-mailt generál. Ez pedig már a hatékonyság rovására is megy, írja a Privátbankár.

A magyar fogyasztók 51 százaléka kész többet fizetni egy termékért vagy szolgáltatásért, ha tudja, hogy gyártója közvetlenül támogat társadalmi célokat; tavaly a válaszadók 43 százaléka, három éve pedig csak a 32 százaléka nyilatkozott így - derült ki a Nielsen kutatásából, amelyet a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról készített.

A kommunikációról leggyakrabban az jut eszünkbe, hogy fontos, hogy pontos és lényegre törő legyen, esetleg még a hatékonyság, információgazdagság merül fel vele kapcsolatban, legalábbis a praktikus szempontok szerint. Bár a kommunikáció mindennapi életünk része, ennek profi művelése egy szakma is. Az üzleti életben és a HR világában pedig elengedhetetlen, hogy valaki ezt a területet profi szinten művelje, hiszen üzleti siker, vállalati döntések múlhatnak rajta. Ugyanakkor talán kevésbé jut eszünkbe a kommunikációval kapcsolatban a „tisztaság" fogalma. Pedig létezik ilyen módszer is, ami nem csak az egyén, hanem egy cég kommunikációjában, sőt a coachingban is alkalmazható - akár terápiás jelleggel. Szerepet kaphat a cégen belüli konfliktuskezelésben, teljesítmény-értékeléskor, sőt akár egy vezető kiválasztásánál is. Tamás Kata kommunikációs tanácsadót, a Tiszta módszer mibenlétéről, gyakorlati alkalmazásáról kérdezte a HR Portál.

A közvetítő eljárások Nyugat-Európában már sokkal elterjedtebb kezelési módját jelentik a munkahelyi konfliktusoknak is. Az ugyvedvilag.hu cikke szerint a németországi munkaügyi perek jelentős része a felek megegyezésével zárul.

Napjaink vezetőinek nemcsak a rájuk nehezedő feladatokkal, és a szerepkör küzdelmeivel kell nap, mint nap szembe nézniük. Ezen felül sokszor komoly kihívást jelent számukra a rendelkezésre álló idő, illetve annak gazdaságos felhasználása is. Menedzselni a feladatokat, rangsorolni, delegálni, döntéseket hozni... mindezt maximális precízséggel, a lehető legrövidebb idő alatt. Hogyan lehetünk ebben eredményesek? Mi számít eredménynek? Mi nem? Közelítsük meg a problémát a coaching szemszögéből.

Nem is olyan régen írtunk egy cikket itt a HR Portálon arról, hogy milyen plusz feszültségekhez vezethet, amikor a családtag egyszerre munkatárs vagy esetleg akár főnök is. Nem véletlen, hogy kevés családi cég tud több generáción keresztül talpon maradni. Bukásukat pedig nem egyszer az okozza, hogy a belső feszültségek szétfeszítik a kereteket.

Visszaadni valamit a környezetünknek, a körülöttünk élőknek vagy egy értelmes ügyért csatarendbe állítani a kollégákat a céges kultúra egyik alapköve lehet – célt és értelmet ad a munkának és megerősíti a dolgozókat összetartó kötelékeket. Azonban felépíteni és fenntartani egy céget önmagában is kitölti a teljes munkaidőt, hatékonyan fenntartani mellette egy felelős társadalmi tevékenységet nagy kihívás, minden szempontból jobb tehát, ha az a cég működésének szerves része.